Kerti sármány

kerti sármány

Jegyei

A kerti sármány (Emberiza hortulana) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 23-29 centiméter, testtömege 81-96 gramm, a tojó kicsit kisebb. Feje hamuszürke, háta verébszínű, hasa rozsdavörös, farktöve barnásszürke, a hímnek barna mellszalagja van. A két külső kormánytollon fehér folt található. Csőre és lábai hússzínűek. Hangja: lágy “ci-ip” vagy füttyentésszerű “cia” éneke elnyújtott zi-zi-zi-zi-zü-zü.

Elterjedése

A kerti sármány Anglia kivételével csaknem egész Európában, továbbá Ázsiának a Földközi-tenger keleti partvidékétől Mongóliáig terjedő részen költ.

Hazánkban elsősorban dombvidékeken, előhegyeken (450-500 m tengerszint feletti magasságig) és ritkábban a síkságokon telepszik meg. Elterjedése szabálytalan, szigetszerű. Jellemző, hogy egyes helyeken hirtelen bukkan fel mint fészkelő, azután néhány évre eltűnik.

Fészkelőhelye

A kerti sármány tipikus élőhelyei a szőlőtermő vidékek, a délies kitettségű napsütötte, meleg és nyitott domboldalak. Ezért fészkelt régebben pl. a budaörsi Farkas-hegyen, a Mecsek hegység déli oldalán, a Balatonnál a Szent György-hegyen és a Badacsony lejtőin, délen a Nagyharsányi-hegyen (Szársomlyón) és újabban a Mátra szőlős oldalain. Az utóbbi helyen egyrészt a lépcsősen telepített kordonos szőlők, másrészt a lejtők felsőbb részén, illetve a szőlők közé beékelődő füves, elszórtan bokrosokkal, facsoportokkal tarkított területek a fészkelőhelyei. Egy tájegységen belül szűkebb fiókanevelő területét néha megváltoztatja.

Szaporodása

A kerti sármány kedvező időjárás esetén április utolsó napjaiban kezd a fészkeléshez. Az első költés ideje általában májusra esik. Egyes fészekaljak között azonban bizonyos eltérések mutatkoznak. Így pl. 1981. május 24-én a Mátrában az egyik fészekben kirepülés előtti tollas fiókák ültek, míg ugyanabban az időben viszont egy másikban tojásain ült a tojó. A második költés, amit Szalai F. 1982-ben figyelt meg, júniustól július első feléig tart.

Talajra, az aljnövényzet közé jól elrejtve építi fészkét, sokszor valamilyen kisebb cserje vagy egy nagyobb kő védelmében. Egyetlen adat ismert, amikor a talaj fölött egy fiatal akácfára rakta fészkét. A mátrai költőhelyen takarónövényként különösen kedveli a törpemandulát, ritkábban a kocsánytalan tölgy és a mezei szil cserjéit.

Fészke külső burkát vékony száraz fűszálakból rakja, olykor kevés mohával keveri. A csészét finom gyökér-szálakkal és állati szőrökkel gazdagon kipárnázza.

Az 1981-82-ben előkerült 6 fészek közül négyben 5-5, egyben 4 és egyben 3 tojás volt. Inkább a második költéskor rak 3 tojást. Csak a tojó kotlik 12 napig. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. A kerti sármány fiatalok röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket. Ezután 2-3 hétig még együtt mozog a család.

Táplálkozása

A kerti sármány a fiókáit rovarokkal és azok lárváival, elsősorban hártyásszárnyúakkal eteti. Nyáron részben az öregek is rovarevők. Ezenkívül sok zöldet csipkednek, és a különféle gyomnövények félérett magvait fogyasztják. Nyár végén és vonulásuk közben gabonamagvakat (búza, zab) és más gazdasági növények, mint pl. köles, fénymag elhullatott szemeit is felveszik.

Képek

Videó a kerti sármányról:

Hang a kerti sármányról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close