Kerti sármány

Jegyei

A kerti sármány (Emberiza hortulana) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 23-29 centiméter, testtömege 81-96 gramm, a tojó kicsit kisebb. Feje hamuszürke, háta verébszínű, hasa rozsdavörös, farktöve barnásszürke, a hímnek barna mellszalagja van. A két külső kormánytollon fehér folt található. Csőre és lábai hússzínűek. Hangja: lágy „ci-ip” vagy füttyentésszerű „cia” éneke elnyújtott zi-zi-zi-zi-zü-zü.

Elterjedése

A kerti sármány Anglia kivételével csaknem egész Európában, továbbá Ázsiának a Földközi-tenger keleti partvidékétől Mongóliáig terjedő részen költ.

Hazánkban elsősorban dombvidékeken, előhegyeken (450-500 m tengerszint feletti magasságig) és ritkábban a síkságokon telepszik meg. Elterjedése szabálytalan, szigetszerű. Jellemző, hogy egyes helyeken hirtelen bukkan fel mint fészkelő, azután néhány évre eltűnik.

Fészkelőhelye

A kerti sármány tipikus élőhelyei a szőlőtermő vidékek, a délies kitettségű napsütötte, meleg és nyitott domboldalak. Ezért fészkelt régebben pl. a budaörsi Farkas-hegyen, a Mecsek hegység déli oldalán, a Balatonnál a Szent György-hegyen és a Badacsony lejtőin, délen a Nagyharsányi-hegyen (Szársomlyón) és újabban a Mátra szőlős oldalain. Az utóbbi helyen egyrészt a lépcsősen telepített kordonos szőlők, másrészt a lejtők felsőbb részén, illetve a szőlők közé beékelődő füves, elszórtan bokrosokkal, facsoportokkal tarkított területek a fészkelőhelyei. Egy tájegységen belül szűkebb fiókanevelő területét néha megváltoztatja.

Szaporodása

A kerti sármány kedvező időjárás esetén április utolsó napjaiban kezd a fészkeléshez. Az első költés ideje általában májusra esik. Egyes fészekaljak között azonban bizonyos eltérések mutatkoznak. Így pl. 1981. május 24-én a Mátrában az egyik fészekben kirepülés előtti tollas fiókák ültek, míg ugyanabban az időben viszont egy másikban tojásain ült a tojó. A második költés, amit Szalai F. 1982-ben figyelt meg, júniustól július első feléig tart.

Talajra, az aljnövényzet közé jól elrejtve építi fészkét, sokszor valamilyen kisebb cserje vagy egy nagyobb kő védelmében. Egyetlen adat ismert, amikor a talaj fölött egy fiatal akácfára rakta fészkét. A mátrai költőhelyen takarónövényként különösen kedveli a törpemandulát, ritkábban a kocsánytalan tölgy és a mezei szil cserjéit.

Fészke külső burkát vékony száraz fűszálakból rakja, olykor kevés mohával keveri. A csészét finom gyökér-szálakkal és állati szőrökkel gazdagon kipárnázza.

Az 1981-82-ben előkerült 6 fészek közül négyben 5-5, egyben 4 és egyben 3 tojás volt. Inkább a második költéskor rak 3 tojást. Csak a tojó kotlik 12 napig. A fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. A kerti sármány fiatalok röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket. Ezután 2-3 hétig még együtt mozog a család.

Táplálkozása

A kerti sármány a fiókáit rovarokkal és azok lárváival, elsősorban hártyásszárnyúakkal eteti. Nyáron részben az öregek is rovarevők. Ezenkívül sok zöldet csipkednek, és a különféle gyomnövények félérett magvait fogyasztják. Nyár végén és vonulásuk közben gabonamagvakat (búza, zab) és más gazdasági növények, mint pl. köles, fénymag elhullatott szemeit is felveszik.

Képek

[nggallery id = 201]

Videó a kerti sármányról:

Hang a kerti sármányról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!