Nádi sármány

nádi sármány

Jegyei

A nádi sármány (Emberiza schoeniclus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.

A nádi sármány testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-28 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A költés idején a hím feje és melle fekete, bajuszsávja és tarkója fehér. Hátoldala sötétbarna, fekete sávozással, farokcsíkja szürkés, szélső farktollai fehérek. Testalja szürkésfehér, oldalán keskeny, fekete sávokkal. Az őszi vedlés után ezt a kontrasztokban gazdag színegyüttest szürke tollszegélyek fedik el, és csupán a tél folyamán válik láthatóvá, miután a tollak szürke széle elkopott. A jelentéktelen színezetű tojó első pillantásra nehezen határozható meg, különösen, ha egyedül látjuk.

Elterjedése

A nádi sármány Izland és a Balkán-félsziget legdélibb része kivételével egész Európában, Kis-Ázsián, Közép-, és Belső-Ázsián keresztül a Távol-Keletig fészkel.

Magyarországon a számára alkalmas élőhelyeken gyakori költő faj. Számos alfajából több hazánkban is előfordul a fészkelési időszakon kívül.

Fészkelőhelye

A nádi sármány a nádasok szárazabb külső szegélyében, zsombékos-sásos területeken, nedves kaszálókon, gazos árokpartokon mindenütt gyakori fészkelő.

Szaporodása

A nádi sármány első költése május második felében, június elején, a második júliusban van. Nem minden pár költ kétszer.

Fészkét alacsonyan, gyakran a talajra építi avas nád-, sáscsomóba, zsombék alá. A fészket csak a tojó építi száraz fűből, gyökérdarabkákból.

Az első fészekalj 4-6, a második rendszerint csak 4 tojásból áll. A fiókák megközelítően kétheti kotlás után kelnek, és viszonylag korán, 10-12 napos korukban elhagyják a fészket, de annak közelében maradnak, egyesével elrejtőzve a sűrű növényzetben. A szülők még tovább etetik őket.

A nádi sármány esetében nem ritka a poligámia. Egy-egy hímhez olykor több tojó is tartozhat, ha nagy az egyedsűrűség a fészkelési-táplálkozási lehetőségekhez képest.

Táplálkozása

A nádi sármány tavasztól őszig állati táplálékot fogyaszt, fiókáit is azzal eteti. 1981 nyarán a Velencei-tó mellett végzett vizsgálatok során táplálékában viszonylag nagy, 1-5 cm-es állatok fordultak elő. Nádi bagolylepkék és hernyóik mellett a víz menti vegetáció növényein élő bogarak, pókok, néhány csiga és légy, sőt egy nagy termetű ácsa is volt a mintákban. Ez utóbbi szárnyait a tojó kitépte, és külön etette meg az egyik fiókával a szitakötő fejét és torát, egy másikkal pedig a potrohot. A kisebb állatok teljesen épek voltak.

Télen fő tápláléka a nád, a sás és a vizes területeket kísérő magaskórós társulások növényeinek magvai. 1980-81 telén a Velencei-tó mellett végzett vizsgálatok szerint az ott táplálkozó példányok döntő többségében a fekete üröm hóra kipergett magvait fogyasztották. A szántóföldeken kóborló nagy csapatok jelentős mennyiségű gyom-magvat szednek föl.

Képek

Videó a nádi sármányról:

Hang a nádi sármányról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close