Bajszos sármány

bajszos sármány

Jegyei

A bajszos sármány (Emberiza cia) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 15-16,5 centiméter, szárnyfesztávolsága 21-27 centiméter, testtömege 21-29 gramm. A hímnek szürkésfehér alapon feketén csíkozott feje van, a tojónak egyszerűbb színei vannak.

Elterjedése

A bajszos sármány Mediterrán elterjedésű faj. Kis-Ázsiában és Észak-Afrika nyugati felében is költ.

Az első hazai fészke a Gömör-Tornai-karsztról, Jósvafő környékéről került elő 1955-ben. Ezt követően megtalálták a Bükk hegységben [414], majd hosszú szünet után a hetvenes években egyre több helyen figyelték meg, és néhol fészkelve is találták. Dénes J. a Börzsönyben 1977-ben három fészket talált, 1978-ban a Naszály hegyen etető öregeket figyelt meg. A Pilis-hegység több pontján költ és megtalálták a Budai-hegységben is.

Az utóbbi évek adatai egyértelműen bizonyítják terjeszkedését hazánkban. Középhegységeink területén ma már a számára alkalmas élőhelyeiken mindenütt előfordul. A Mecsekben és a Villányi-hegységben is költ.

Fészkelőhelye

A bajszos sármány Magyarországon a déli, délkeleti meredek, mészkő, dolomit és vulkáni eredetű andezit sziklás, köves, alacsony füves hegyoldalakon fészkel, ahol sziklakibúvások, bokrosok és magános fák tarkítják a területet. Általában olyan helyen telepszik meg, ahol kisebb-nagyobb foltokban csenevész cseres-tölgyes erdő nő a völgyekben, vagy a hegygerinctől kezdődően zárt, elegyes erdő húzódik. A teljesen kopár helyekről hiányzik, de kisebb kőbányákban költ.

Szaporodása

A fészkelés megkezdésének időpontja – az időjárástól függően – április második fele, május eleje, május közepén fészekalja mindig teljes. A bajszos sármány korai fészkelését bizonyítja, hogy a Börzsönyben 1978. május 14-én előkerült egy fiatal példány, 1979. május 19-én pedig ugyanitt Dénes J. megfigyelt egy fészket öt fiókával. Június első hetében fiókákat etettek.

A bajszos sármány a fészkét minden esetben szikla tövébe, fűcsomó alá vagy közé rejti. Ismert olyan fészek, amely füves tisztáson kis darab sziklatörmelék tövébe épült, de akadt olyan is, amelyet a sziklafal repedésében 2-3 magasan megtelepedett növényzet közé rejtett. A fészek külső része vastagabb fűszálakból készül, belseje pedig vékony gyökérdarabokkal bélelt.

A tojások száma hazai adatok szerint 4-5. (Tizenegy fészekben 5, három fészekben 4, és egy fészekben 3 tojás volt.) Ez utóbbi második költés volt a Bükkben. A költési idő 12-14 nap. A kotlásban és a fiókanevelésben mindkét szülő részt vesz. A fészekaljat kezdik ülni, így a fiókák szinte egyszerre kelnek ki. 10-13 napig maradnak a fészekben, ezután a közelben meghúzódva várják az eleséggel érkező szülőket, amelyek tovább etetik őket. Előfordul, hogy az egyik szülő még a kirepült fiatalokat eteti, amikor már megkezdődik a második költés.

Táplálkozása

Dénes J. megfigyelése szerint a bajszos sármány fiókáit apró zöld színű hernyókkal, sáskákkal eteti, amelyeket a fészektől távolabb gyűjt össze. A hernyókat bokrokról szedi le.

Egy pár 1956. május 12-én begyűj-tött bajszos sármány gyomrában 22 hasas csigát, 1 más csigafajt, 11 levélormányost, 3 futóbogárlárvát, 1 legyet és 1 apró darazsat találtak. Szitta T. bükki fészeknél végzett megfigyelése szerint fűrészlábú sáskát is etettek a fiókáikkal. Télen szívesen fogyasztják a kései perje és a réti csenkesz magvait.

Képek

Videó a bajszos sármányról:

Hang a bajszos sármányról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!



HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close