Énekes nádiposzáta

Jegyei

Az énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a nádiposzátafélék (Acrocephalidae) családjához tartozó faj.

Testhossza 13-14 centiméter, szárnyfesztávolsága 18-21 centiméter, testtömege 10-15 gramm. A költési időszakban felül olajbarna, alul fehéres.

Elterjedése

Az énekes nádiposzáta Európában észak felé a Brit-szigetek és Skandinávia déli részéig, dél felé a Meditterráneum északi határáig fészkel. A Pireneusi-, az Appennini- és a Balkán-félszigeten már nem költ. Keleten a Kaszpi-tengerig él.

Hazánkban a számára alkalmas élőhelyeken általánosan elterjedt, gyakori költő faj.

Fészkelőhelye

Az énekes nádiposzáta mocsarak, lápok külső, szárazabb szegélyében fészkel, ahol a nád már kevés, vagy hiányzik. Bokros, fás mocsár- és lápréteken, árokpartok, alföldi és hegyvidéki patakok menti magaskórós társulásokban, sőt mezőgazdasági kultúrákban, gabona-, silókukorica-táblák szegélyében is költ

Szaporodása

Az énekes nádiposzáta évente csak egyszer költ. Fészekalja június elején teljes, de nem ritka a hónap végén kotló pár sem. Fészkelése július második feléig tart.

A tojó fészkét elsősorban a nedvességkedvelő, sűrűn növő kétszikűekre építi. Leggyakrabban sédkenderen, aranyvesszőn, csalánon, csikorkán, fekete ürömön, gyalogbodzán fészkel. A növényi tartószálak között csak ritkán szerepel nád. A viszonylag lazán összedolgozott fészek 30-60 cm magasan, 2-4 növényszárra épül száraz fűszálakból, gyökérdarabkákból. Sekélyebb öblű, mint a rokon fajoké.

A fészekalj általában 5 tojásból áll, ritkábban 4 vagy 6 is lehet. Mindkét szülő kotlik. A fiókák 12-13 napi kotlás után kelnek ki. 12-14 napig maradnak a fészekben, majd néhány napig annak közelében, a sűrű növényzetben rejtőzködnek. Ez idő alatt is még mindkét szülő eteti őket.

Az énekes nádiposzáta revírtartó faj. A kakukk egyik gyakori gazdamadara. Egyes helyeken a fészkek 50-60%-ában lehet kakukk, különösen fás, bokros részeken, ahol a kakukktojó megfelelő kilátóhelyekről figyelheti a nádiposzáták mozgását.

Táplálkozása

Az 1981-ben Dunaszentgyörgy közelében csatorna mentén fészkelő, és így vízközelben is táplálkozó énekes nádiposzáta példányok sáskákon és egyéb, szárazabb helyeken élő fajokon kívül vízicsigákat, búvárpókokat, vízparton élő legyeket zsákmányoltak. Az 1982-ben végzett vizsgálat azt mutatja, hogy egy Budapest környéki nádas menti magaskórós társulásban fészkelők vízhez többnyire már kevéssé kötődő, nedvességkedvelő állatokat fogyasztottak. Ezeket elsősorban a gyepszintben, ritkábban a talajon és a fákon fogták el. Az itt fészkelő példányok szöcskéket, kabócákat, lószúnyogok nagy testű nőstényeit, a levelek fonákján pihenő árvaszúnyogokat, skorpiólegyeket, zen-gőlegyeket, bögölyöket, ászkákat, pókokat zsákmányoltak. Az elfogott állatok átlagosan nagyobbak voltak, mint a többi kis testű nádiposzátafaj zsákmányállatai. Az 1981-ben gyűjtött táp-lálékállatok méretének középértéke 6-7 mm (a legkisebb 2, a legnagyobb állat 20 mm volt), az 1982-ben gyűjtöttek átlagos hossza 8 mm (a legkisebb 2, a leghosszabb 19 mm) volt.

Vonulása

Az énekes nádiposzáta fészkelőterületére viszonylag későn, április végén, május elején érkezik. A hazai fészkelő populáció döntő többsége augusztus folyamán elvonul, de a tőlünk északabbra fészkelő, délre tartó példányokkal szeptember végéig találkozhatunk.

A telet Afrika egyenlítőtől délre eső részének keleti felén tölti.

Képek

Videó az énekes nádiposzátáról:

Hang az énekes nádiposzátáról:

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close