Nádirigó

Jegyei

A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a nádiposzátafélék (Acrocephalidae) családjához tartozó faj.

Testhossza 19–20 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–29 centiméter, testtömege pedig 24–40 gramm. Csőre erőteljes, szemsávja fehér, tollazatára a sárgásbarna szín a jellemző.

Elterjedése

A nádirigó Európában észak felé a Brit-szigetek kivételével a 60. szélességi fokig, dél felé az Appennini-félsziget déli része és a földközi-tengeri szigetek kivételével fészkel. Észak-Afrika nyugati részén és a Nílus alsó folyása mentén, Ázsiában az 55. szélességi foktól délre Észak-Indiáig, a hátsó-indiai szigetek közül a Fülöp-szigeteken, Celebeszen, Jáván és Guineán, valamint Ausztráliában is költ. E hatalmas, három kontinenst felölelő elterjedési területen 18 alfajt különböztetnek meg. Európában – nálunk is – csak a törzsalak él. Hazánkban a számára alkalmas élőhelyeken gyakori fészkelő.

Fészkelőhelye

A nádirigó nem igényel összefüggő, nagy nádasokat. Halastavak, csatornák, kubikgödrök keskeny parti nádasaiban éppúgy gyakori, mint a nagy mocsarakban, lápokon, a nyílt víz közelében.

Szaporodása

A nádirigó első fészkelése május végén, június elején kezdődik, és a hónap végéig tart.

A tojó a fészkét nyílt víz közelébe építi.  A fészek anyaga száraz nádlevél és nádbuga. Esetenként zöldmoszat is található a külső részbe építve. Gyakran felhasználja az előző évi vagy előző fészkelésből származó fészekmaradványt is az új fészek alapozásához. Ilyenkor 20 cm-nél is magasabb lehet az építmény. Előfordul, hogy a második költésre szolgáló fészket ugyanazok a nádszálak tartják, mint az elsőt. Az alacsonyabb nyári vízállás miatt többnyire a második fészek van alacsonyabban.

Az első fészekalj 4-6 tojásból áll. A fiókák kétheti kotlás után kelnek, egy-két napos eltéréssel. Ez az időkülönbség valószínűsíti, hogy a tojó a kotlást a teljes fészekalj lerakása előtt megkezdi. A fiókák 11-12 napos korukban hagyják el a fészket, de néhány napig még annak közelében, a növényzeten tartózkodnak, ahol mindkét szülő eteti őket.

Revírtartása nem olyan kifejezett, mint a rokon fajoké.

Külföldi vizsgálatok szerint a nádirigónál nem ritka a poligámia. A kakukk egyik gyakori gazdamadara.

Táplálkozása

A nádirigó táplálkozását tekintve kevéssé specializálódott faj. Nagyobb nádasokban, ahol bőséges mennyiségű élelmet talál, szinte kizárólag fészke közelében, a belső nádasokban vadászik. Rovarokkal, pókokkal, békák ebihalaival és bogyókkal táplálkozik.

Képek

[nggallery id = 242]

Videó a nádirigóról

Hang a nádirigóról