Csíkosfejű nádiposzáta

csíkosfejű nádiposzáta

Jegyei

A csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a nádiposzátafélék (Acrocephalidae) családjába tartozó faj.

Hossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 16-20 centiméter, testtömege 10-14 gramm. Tollazata világos barna, sötétebb mintázattal. Fején egy sötétbarna csík fut keresztül.

Elterjedése

A csíkosfejű nádiposzáta Európában főleg az északi zónában költ, az 50-55. földrajzi szélességi fok között. A Rajna alsó folyásától a Német-Lengyel- és a Kelet-európai-alföldön át az Urálig terjed köl-tő területe. A Dnyeper mentén aránylag keskeny sávban, a Duna deltája és a Krím-félsziget között a Fekete-tengerig húzódik fészkelőterülete. Két külön-álló déli elterjedési területe Magyarországon és Olaszországban (Pó-delta, Szicília) található.

Hazánkban régebbről néhány nem teljesen bizonyított fészkelése ismert (Ürbő, Tárnok, csákvári rét, pellérdi tavak). Jelenleg csak a Hortobágyon fészkel rendszeresen.

Fészkelőhelye

A csíkosfejű nádiposzáta kerüli a nádast, a nagyobb, nyílt kiterjedésű mocsárrétek fészkelője. Főleg a székisásos, tarackos, tippanos, hernyópázsitos zsombékosokban költ, ahol a vízborítás 10-12 cm-es. Kedveli a nedves, réti ecsetpázsitot, sőt a kiszáradó tarackbúzás kaszálóréteket is. A mélyebb káka-, gyékény-, nádfoltos mocsárba, laposabb helyre már nem húzódik be.

Szaporodása

A csíkosfejű nádiposzáta első költése május végén, júniusban, a második júliusban van. A pótköltések augusztus elejéig elhúzódhatnak.

Április végén, május elején érkezik, és a hím azonnal revírfoglaló éneklésbe kezd. Kiemelkedő növények (lósóska, réti füzény, virágkáka) tete-jére felkúszva énekel. Nászrepülése meredek ívű és igen magas (10-20, ritkán 30 m). A felszállás helyétől távolabb (40-50 m-re) ereszkedik le.

A legújabb vizsgálatok szerint a hímek poligámok, 100-150 m átmérőjű territóriumuk nem azonos a tojóéval. B. Leisler 1979-ben 8 fészek mellett 8 tojót és 5 hímet talált. A fészkek átlagosan 80 m-re voltak egymástól.

A  csíkosfejű nádiposzáta hím sem a fészek építésében, sem a fiókák etetésében nem vesz részt, valószínűleg a kotlásban sem segít.

A tojó rendkívül rejtett életet él, csak az etetéskor figyelhető meg. Fészkét a talajra építi avas fű- vagy sáscsomó teljes takarásában. Mohaalapra szélesebb sásleveleket rak, majd belülről finoman béleli fűszálakkal. Toll ritkán található benne. A fészekalj 4-6, leggyakrabban 5 tojásból áll. A kotlási idő 12 nap. A A csíkosfejű nádiposzáta fiókák 10-12 napos korukban hagyják el a fészket, ezután a tojó még egy ideig tovább eteti őket.

Táplálkozása

A  csíkosfejű nádiposzáta fiókákat a tojó hajnali 3 órától folyamatosan eteti. Szabó L. az etető tojó csőrében 80-90%-ban szöcskét, 10%-ban zöld hernyót, pókot, bögölyt figyelt meg. Az öregek zsákmányolnak szitakötőket, szúnyogokat, legyeket, hernyókat is.

Vonulása

A  csíkosfejű nádiposzáta április végén érkezik, és augusztus második, szeptember első felében vonul el. Telelőhelye alig ismert. Görögországban, Marokkóban eleonórasólymok táplálékából került elő, ebből következtetünk, hogy Afrika felé vonul.

Képek

Videó a  csíkosfejű nádiposzátáról:

Hang a csíkosfejű nádiposzátáról:

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close