Jegyei
A csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a nádiposzátafélék (Acrocephalidae) családjába tartozó faj.
Hossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 16-20 centiméter, testtömege 10-14 gramm. Tollazata világos barna, sötétebb mintázattal. Fején egy sötétbarna csík fut keresztül.
Elterjedése
A csíkosfejű nádiposzáta Európában főleg az északi zónában költ, az 50-55. földrajzi szélességi fok között. A Rajna alsó folyásától a Német-Lengyel- és a Kelet-európai-alföldön át az Urálig terjed köl-tő területe. A Dnyeper mentén aránylag keskeny sávban, a Duna deltája és a Krím-félsziget között a Fekete-tengerig húzódik fészkelőterülete. Két külön-álló déli elterjedési területe Magyarországon és Olaszországban (Pó-delta, Szicília) található.
Hazánkban régebbről néhány nem teljesen bizonyított fészkelése ismert (Ürbő, Tárnok, csákvári rét, pellérdi tavak). Jelenleg csak a Hortobágyon fészkel rendszeresen.
Fészkelőhelye
A csíkosfejű nádiposzáta kerüli a nádast, a nagyobb, nyílt kiterjedésű mocsárrétek fészkelője. Főleg a székisásos, tarackos, tippanos, hernyópázsitos zsombékosokban költ, ahol a vízborítás 10-12 cm-es. Kedveli a nedves, réti ecsetpázsitot, sőt a kiszáradó tarackbúzás kaszálóréteket is. A mélyebb káka-, gyékény-, nádfoltos mocsárba, laposabb helyre már nem húzódik be.
Szaporodása
A csíkosfejű nádiposzáta első költése május végén, júniusban, a második júliusban van. A pótköltések augusztus elejéig elhúzódhatnak.
Április végén, május elején érkezik, és a hím azonnal revírfoglaló éneklésbe kezd. Kiemelkedő növények (lósóska, réti füzény, virágkáka) tete-jére felkúszva énekel. Nászrepülése meredek ívű és igen magas (10-20, ritkán 30 m). A felszállás helyétől távolabb (40-50 m-re) ereszkedik le.
A legújabb vizsgálatok szerint a hímek poligámok, 100-150 m átmérőjű territóriumuk nem azonos a tojóéval. B. Leisler 1979-ben 8 fészek mellett 8 tojót és 5 hímet talált. A fészkek átlagosan 80 m-re voltak egymástól.
A csíkosfejű nádiposzáta hím sem a fészek építésében, sem a fiókák etetésében nem vesz részt, valószínűleg a kotlásban sem segít.
A tojó rendkívül rejtett életet él, csak az etetéskor figyelhető meg. Fészkét a talajra építi avas fű- vagy sáscsomó teljes takarásában. Mohaalapra szélesebb sásleveleket rak, majd belülről finoman béleli fűszálakkal. Toll ritkán található benne. A fészekalj 4-6, leggyakrabban 5 tojásból áll. A kotlási idő 12 nap. A A csíkosfejű nádiposzáta fiókák 10-12 napos korukban hagyják el a fészket, ezután a tojó még egy ideig tovább eteti őket.
Táplálkozása
A csíkosfejű nádiposzáta fiókákat a tojó hajnali 3 órától folyamatosan eteti. Szabó L. az etető tojó csőrében 80-90%-ban szöcskét, 10%-ban zöld hernyót, pókot, bögölyt figyelt meg. Az öregek zsákmányolnak szitakötőket, szúnyogokat, legyeket, hernyókat is.
Vonulása
A csíkosfejű nádiposzáta április végén érkezik, és augusztus második, szeptember első felében vonul el. Telelőhelye alig ismert. Görögországban, Marokkóban eleonórasólymok táplálékából került elő, ebből következtetünk, hogy Afrika felé vonul.
Képek
