Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
Ezen az oldalon a különböző varjú madarakról olvashatsz cikkeket, mint a csóka, dolmányos varjú, holló, vetési varjú, szarka.
Dolmányos varjú hangja A dolmányos varjú hangja rekedt, kemény, károgó. Leggyakoribb, egyben énekül is szolgáló, 3-4 alkalommal ismételgetett kemény, pergő „krra krra krra” károgása (egyéni variációkkal, esetenként a vetési varjúéhoz hasonlatos „r” nélküli „gaah…”). Cívódnak, máskor karvalyt vagy baglyot támadnak elfojtott, de konok „krrr krrr” hanggal. Ha pedig a rettegett héja kerül a szemük elé, … Olvass tovább
Jegyei A szürke varjú szárnyfesztávolsága akár 1 méter is lehet, teste szürke, feje, szárnya és farka fekete. Előfordul, hogy a kormos varjak költőterületére tévedt példány azokkal áll párba. A hibrid fiókák teste már nem teljesen szürke, hanem feketével kevert. Ha ezek újra kormos varjúval párzanak, utódaikon kívülről már nem látszanak a keverék vonások. Élőhelye A … Olvass tovább
Jegyei A havasi csóka vagy sárgacsőrű csóka (Pyrrhocorax graculus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj. Két alfaja a magashegységekben költ Spanyolország keleti részeitől kezdve, Dél-Európán át, Észak-Afrikáig, Közép-Ázsiáig, egészen Kína és India magashegységeiig. Képes nagyobb magasságokban költeni, mint más madárfajok. Tojása is alkalmazkodott a ritkás levegőjű környezeti … Olvass tovább
🪶 Milyen a csóka fióka, a fiatal csóka madár? A csóka fióka a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó, különösen intelligens és társas madár utódja. A csókák (Corvus monedula) Európa nagy részén elterjedtek, köztük Magyarországon is gyakori fészkelők. Fészküket előszeretettel építik faodvakba, kéményekbe, padlásüregekbe vagy magasabb épületek repedéseibe, így jól alkalmazkodtak az ember közelségéhez. A csóka tojó … Olvass tovább
Milyen a csóka hangja? Hangoskodó madár. Kapcsolattartó és jelzőhangja rövid, éles és kellemes, máskor rekedt és harsány. Gyakran döcögő „csje” hangját ismételgeti energikusan, máskor keményebb „csjak!”, elnyújtott „kjaar” és valamivel durvább „csreh” hangot hallatt, de a részletek és a hangerő esetenként változik; gyakran csendesen gügyögve és egymást csőrözve társalognak a madarak a kémény tetején. Riasztóhangja … Olvass tovább
Jegyei A csóka madár galamb nagyságú, teljes hossza 33 cm, szárnyfesztávolsága 67 cm. Szeme fehéresszürke, tarkója szürke, hangja „csjek”. Nagyon társas természetű, odvakban, üregekben költ. Élőhelye A csóka madár élőhelye parkok, városok, romok, erdők, szakadékos völgyek. Szaporodása Rendszerint több pár költ egymás közelében. A fészkelési idő április és május. A 4-6 tojáson csak a tojó … Olvass tovább
Jegyei A szajkó, más néven európai szajkó (Garrulus glandarius) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj. Közismert népies neve: mátyásmadár vagy mátyásszajkó, egyes vidékeken mátyás, illetve matyimadár. A szajkó testhossza 34-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 52-58 centiméter, testtömege 140-180 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. Rövid, erős csőre van. A … Olvass tovább
Jegyei A szarka (Pica pica) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: közönséges szarka vagy európai szarka. Előszeretettel gyűjti össze fészkébe a fényes, csillogó tárgyakat, ezért a népi folklórban mint „tolvaj szarka” él. A papagájhoz hasonlóan megtanítható az emberi beszéd utánzására. Az egyetlen madár, amelyről … Olvass tovább
Általános jellemzése A csóka (Coloeus monedula) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj. Nevezik kéményseprő madárnak is. Az előfordulási területe Európa egész területe, Ázsia nyugati fele, valamint Észak-Afrika nyugati csücske. Állományai nem költöző madarak, de az északi területeken élők télen mégis délebbre húzódnak. Manapság négy alfaja ismert, … Olvass tovább
Jegyei A vetési varjú (Corvus frugilegus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj. A fajt veszélyeztetettsége és a hirtelen állománycsökkenése miatt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – a kék vércsével együtt – a 2009-es „év madarává” választotta.Magyarországon 2001 óta védett madárfaj. Nagysága kb. 45 cm, szárnyfesztávolság 81–99 cm, … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.