Bütykös hattyú

Jegyei

A bütykös hattyú (Cygnus olor) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Az egyik legnagyobb röpképes madár, testhossza 145–160 centiméter, szárnyának fesztávolsága 208–238 centiméter. A hím testtömege 9–14 kg, a tojóé 7–11 kilogramm, így az egyik legnagyobb testű röpképes madár. Tollazata teljesen fehér. A bütyök a hímnél sokkan jobban fejlett, mint a tojónál.

Élőhelye

A bütykös hattyú az álló- vagy lassan folyó vizeken költ, ahol bőséges táplálékot talál.Vándormadár, télen akár 1000 km-nél többet is megtehet, hogy Európa enyhébb területein teleljen. A parkokba betelepített bütykös hattyúk gyakran a nagyvárosok be nem fagyott vizein maradnak, ahol mindig eteti őket valaki.
Hosszas, csapkodó vízfelszíni nekifutással emelkedik fel, de ha már a levegőben van, kitartóan repül. Repüléskor evezőtollai messziről hallható fütyülő hangot adnak. A bütykös hattyú mint, a többi réceféle, vedléskor egyszerre veszíti el összes evezőtollát, így ilyenkor átmenetileg röpképtelenné válik.
Fogságban a bütykös hattyú 50 évig is elélhet, de szabadon ritka a 7 évnél idősebb madár.

Szaporodása

A bütykös hattyú az ivarérettséget kb. 2-3 éves korban éri el. Monogámiában él. A bütykös hattyúpár a téli hónapokban jön minden évben nászhangulatba. Ilyenkor a hattyúk szorosan egymás mellé úsznak, és azonos ütemben mozgatják nyakukat. A fejüket oldalra elhajtják, meghajolnak, és a vízbe mártják csőrüket, sokszor a partner nyakát átkulcsolva. Párzásra hívásként a tojó laposan elnyújtja nyakát a víz felett. A hím eztán a felmászika hátára, súlyával a víz alá nyomja, és csőrével megkapaszkodik partnerébe. Párzás közben a tojó hangosan szörcsög. Ezután mindketten felegyenesednek, és látványosan leeresztik a csőrüket.
A bütykös hattyú márciustól júniusig költ. A fészket csak a tojó építi, sekély tavak nádasainak széléhez és ehhez nádszálakat és gyékényt szaggat le, és ezeket maga mögé teszi ezeket. Ezt a mozdulatot többször ismételve egy nagy halmot alakít ki. Erre a kupacra rakja 6–8 szennyesfehér vagy szennyes halványzöld tojását. Kotlani a fészekalj felének lerakása után kezd. A tojó 34-38 napig költ és eközben a hím a fészek közelében őrködik. A fészkét védő hattyú az embert is megtámadja: ilyenkor teljes testmagasságában felágaskodik, és csapkod a szárnyával. Ha ellensége ettől nem menekül el akkor visszavonul.
A félig fészekhagyó fiókákat mindkét szülő vezeti, sőt, rendszeresen a hátukra is felveszik őket. A kis bütykös hattyúk 3-4 hónapos koruktól már önállak, de még egy évig a szüleik közelében maradnak. A vad hattyúfiókák szürke pelyhesek, a tenyésztett fajták fiókái viszont fehérek, vagy részben fehérek, részben szürkék. A vadhattyúk fiatalkori tollazata is szürke. Csak a következő vedlés után lesznek fehérek és egyidejűleg ivarérettek.

Tápláléka

A bütykös hattyú tápláléka vízinövények részeiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. Hosszú nyakával a tófenékről tépi le a táplálékot.
Képek:

Videó a bütykös hattyúról:

Hang a bütykös hattyúról:


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close