Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
Jegyei A szürke kócsag vagy szürke gém egyike az utolsó, Közép-Európában még meglehetősen gyakori nagy madaraknak. Teljes hossza 90 cm, szárnyfesztávolsága 170 cm-ig, súlya 1,5-2 kg. Tollazatán a szürke különböző árnyalatai váltakoznak, az öreg madarak fekete és fehér színei jellemzőek, a fiatalok fakóbbak. Lassú szárnycsapásokkal, behúzott nyakkal repül. Hangja rekedtes, hangos „krekk” gyakran … Olvass tovább
Jegyei A nagy tarkaharkály másik nevén nagy fakopáncs kb. feketerigó nagyságú madár. Homloka világos, fejtetője fekete, ilyen színű a tojó tarkója is, míg a hímén nagy piros folt van. Szárnyán egy-egy nagy fehér foltot visel. Könnyű összetéveszteni a balkáni fakopánccsal, amellyel Délkelet-Európában közös élőhelyen fordul elő. Lényegesebb különbség: a nagy tarkaharkály fekete bajuszsávjából fekete csík … Olvass tovább
A nagy fakopáncs mivel táplálkozik? A nagy fakopáncs táplálékának nagy része rovar, amelyet a fák kérge, korhadék alól zsákmányol. A fák belsejében levő rovarokhoz tölcsér alakú lyukat vág. A fiókáit kizárólag rovarokkal eteti. Főleg a téli időszakban a fakopáncsok kedvelt táplálékai közé tartoznak a csonthéjas gyümölcsök, a makk és egyéb termések. Ezeket ágvillába szorítva töri … Olvass tovább
Nagy fakopáncs hangja A nagy fakopáncs hangja rövid, éles „csikk!” kiáltás, amelyet néha sorozatban ismétel (mp-enként kb. egyszer). A fakopáncsok közül jellegzetes ez a hang. Izgatott állapotban gyorsan pergő „csrett-csrett-csrett-csrett…” hangon civakodik. Tavasszal dobol, ez jellegzetesen rövid (0,4-08 mp-ig), nagyon gyors (az egyes ütéseket alig lehet elkülöníteni) és hirtelen ér véget. A fiatalok eleségkérése vékony, … Olvass tovább
Nagy fakopáncs tápláléka A nagy fakopáncs jellemzően kúszó és kopácsoló harkály a fakopáncsok közül. A szúfélék után kutatva egész törzseket kérgez le, a rovarlárvákat féregszerű, a hegyén szarunemű és kis horgocskákkal ellátott nyelvével húzza ki a járatából, de kivési a mesterséges fészekodút is, hogy madárfiókákat rabolhasson. Télen főként fenyőmagon él. Az ágról is leszakított tobozt … Olvass tovább
Molnárfecske hangja A molnárfecske sokat szól, különösen a telepeken. Szünet nélkül hallani száraz, de kellemes „tyrri” csicsergését, amelyet hangulata és a körülmények szerint változtatgat. Izgatottan magasabb, nyomatékosabb és hosszabb „csíerr” hangot ad. Éneke alig több, mint egyszerű, csiripelő hangok rendszertelen keveréke, de egészében mégis kellemes és „élénk” hangzású. A molnárfecske hangja Kapcsolódó madarakMiért varázslatos az … Olvass tovább
Mi a különbség a mezei és a házi veréb között? A természetjárók és a madármegfigyelők egyik gyakori kérdése: mi a pontos házi veréb mezei veréb különbség? Bár a két faj rendkívül hasonlít egymásra, alaposabb megfigyeléssel könnyen felismerhetők a jellegzetes eltérések. A mezei veréb jellemzői A mezei veréb (Passer montanus) kisebb termetű, mint a házi veréb. … Olvass tovább
Mezei veréb hangja A mezei veréb hangja a házi verebéhez hasonló, de eltér egy jellegzetes, kissé orrhangú és kéttagú, vidám hangzású „csuri” hangja. Röptében gyakran száraz „tett-ett-ett-ett” hangot is hallatt. Éneke „csvit” hangok és variánsainak gyors ismétlése, hasonló a házi veréb csiripeléséhez, de kissé magasabb fekvésű. A mezei veréb hangja Kapcsolódó madarakMiért varázslatos az őszi … Olvass tovább
Mezei pacsirta képek Ezen az oldalon a mezei pacsirtáról nézhetsz meg fotókat. A mezei pacsirta (Alauda arvensis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj. Népies nevei: szántóka, dalos pacsirta, szántó pityer. Hossza 22 centiméter, szárnyfesztávolsága 30 centiméter, testtömege 26-50 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. A háta … Olvass tovább
A mezei pacsirta táplálkozása Igen változatos fészkelőhelyének megfelelően, a mezei pacsirta tápláléka is sokféle rovarból, rovarlárvából áll. A szikeseken nyár elején többnyire az apróbb szipolyfajok, nyár végén pedig a kisebb sáskák alkotják táplálékának túlnyomó részét. Felszedi a gabonaszemet is. A fiókáknak hordott élelem főleg hernyókból áll. Kapcsolódó madarakMiért varázslatos az őszi madármegfigyelés – és…Őszi madármegfigyelés … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.