Bütykös hattyú Európa madarai

Jegyei

A bütykös hattyú (Cygnus olor) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Az egyik legnagyobb röpképes madár, testhossza 145–160 centiméter, szárnyának fesztávolsága 208–238 centiméter. A hím testtömege 9–14 kg, a tojóé 7–11 kilogramm, így az egyik legnagyobb testű röpképes madár. Tollazata teljesen fehér. A bütyök a hímnél sokkan jobban fejlett, mint a tojónál.

Élőhelye

A bütykös hattyú az álló- vagy lassan folyó vizeken költ, ahol bőséges táplálékot talál.Vándormadár, télen akár 1000 km-nél többet is megtehet, hogy Európa enyhébb területein teleljen. A parkokba betelepített bütykös hattyúk gyakran a nagyvárosok be nem fagyott vizein maradnak, ahol mindig eteti őket valaki.
Hosszas, csapkodó vízfelszíni nekifutással emelkedik fel, de ha már a levegőben van, kitartóan repül. Repüléskor evezőtollai messziről hallható fütyülő hangot adnak. A bütykös hattyú mint, a többi réceféle, vedléskor egyszerre veszíti el összes evezőtollát, így ilyenkor átmenetileg röpképtelenné válik.
Fogságban a bütykös hattyú 50 évig is elélhet, de szabadon ritka a 7 évnél idősebb madár.

Szaporodása

A bütykös hattyú az ivarérettséget kb. 2-3 éves korban éri el. Monogámiában él. A bütykös hattyúpár a téli hónapokban jön minden évben nászhangulatba. Ilyenkor a hattyúk szorosan egymás mellé úsznak, és azonos ütemben mozgatják nyakukat. A fejüket oldalra elhajtják, meghajolnak, és a vízbe mártják csőrüket, sokszor a partner nyakát átkulcsolva. Párzásra hívásként a tojó laposan elnyújtja nyakát a víz felett. A hím eztán a felmászika hátára, súlyával a víz alá nyomja, és csőrével megkapaszkodik partnerébe. Párzás közben a tojó hangosan szörcsög. Ezután mindketten felegyenesednek, és látványosan leeresztik a csőrüket.
A bütykös hattyú márciustól júniusig költ. A fészket csak a tojó építi, sekély tavak nádasainak széléhez és ehhez nádszálakat és gyékényt szaggat le, és ezeket maga mögé teszi ezeket. Ezt a mozdulatot többször ismételve egy nagy halmot alakít ki. Erre a kupacra rakja 6–8 szennyesfehér vagy szennyes halványzöld tojását. Kotlani a fészekalj felének lerakása után kezd. A tojó 34-38 napig költ és eközben a hím a fészek közelében őrködik. A fészkét védő hattyú az embert is megtámadja: ilyenkor teljes testmagasságában felágaskodik, és csapkod a szárnyával. Ha ellensége ettől nem menekül el akkor visszavonul.
A félig fészekhagyó fiókákat mindkét szülő vezeti, sőt, rendszeresen a hátukra is felveszik őket. A kis bütykös hattyúk 3-4 hónapos koruktól már önállak, de még egy évig a szüleik közelében maradnak. A vad hattyúfiókák szürke pelyhesek, a tenyésztett fajták fiókái viszont fehérek, vagy részben fehérek, részben szürkék. A vadhattyúk fiatalkori tollazata is szürke. Csak a következő vedlés után lesznek fehérek és egyidejűleg ivarérettek.

Tápláléka

A bütykös hattyú tápláléka vízinövények részeiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. Hosszú nyakával a tófenékről tépi le a táplálékot.