Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
Ezen az oldalon a pintyekről találsz cikkeket, érdekességeket, fotókat, videókat, a pintyek hangjait.
Süvöltő hangja A süvöltő hangja rövid fütty vagy fuvolázó, mély, tapintatos, szinte befelé szívott, rendszerint melankolikus csengésű „phjü” vagy a végén kissé mélyülő „jüpp”. Európa egyes részein kifejezetten mélyülő „phü-jú”. Kapcsolattartó hangja, melyet néha felzavaráskor hallat, egy elfojtott, ismételt „bütt”. A süvöltő hangja A süvöltő éneke A süvöltő éneke lágy lassan előadott, vontatott és bizonytalan, … Olvass tovább
A meggyvágó etetése A meggyvágó a tengelicnél ritkábban látogat az etetőkhöz. A megfigyelések szerint csak nagyon kemény télen szorul rá az ember által kitett madáreledelre. A magasban (tetőn, fán) elhelyezett etetőt látogat, amiből diót, mogyorót, földimogyorót, darált gabonát, napraforgómagot és kendermagot fogyaszt. A meggyvágó etetése : Nézd meg a meggyvágót a talajetetőn
Jegyei A meggyvágó madár körülbelül seregély nagyságú madár. Hatalmas csőre és rövid farka van. Röpte gyors és könnyű, a talajon egyenes tartással, megfontoltan, lassan ugrálva vagy lépegetve jár. Főként a fák koronájában tanyázik, de leszáll a földre is, hogy lehullott gyümölcsöt, magot keresgéljen. Élőhelye A meggyvágó madár élőhelye korosabb állományú lombos és elegyes erdők, gyümölcsösök, … Olvass tovább
Meggyvágó tojó A meggyvágó tojó alsó teste világos, fehéresszürke, az evezők külső széle hamuszürke, a fejbúb szürke, a pofák szürkés agyagbarnák, legbarnább a tarkó és a szemek mögött levő rész; szemei barnásak. A meggyvágó fiatalok fejbúbja olajsárgás, sötét foltocskákkal; a torok fakósárga, hátuk kávébarna, alsó testük szennyes fehér, oldalai rozsdásbarna árnyalattal és sötétebb harántfoltokkal, szemük … Olvass tovább
Meggyvágó hím Az öreg meggyvágó hím feje búbja, pofái fahéjbarnák; hátsó nyaka szürkés; háta sötét gesztenyebarna; farcsíkja és középső farktollai sárgás fahéjszínűek; torokfoltja, a csőr tövének szegése, a szem és csőr között levő sáv fekete. Az elsőrendű evezők belső felének közepén fehér folt, egyébként az evezők feketéskékek, ibolyás ércfénnyel (mint a vetési varjúnál), a nagyobb … Olvass tovább
Meggyvágó hangja A meggyvágó hangja nagyon kemény, éles „pix!”, mely szinte elektromos hangzású vagy olyan, mint amikor gránitba fémtüskét vernek. Némi gyakorlattal könnyen felismerhető és megkülönböztethető pl. a vörösbegy kattanásszerű „tik” hangjától. Gyakran lassú ütemben ismételgeti hullámzó röptében (minden egyes hullámcsúcsnál egy „pix!”). Kevésbé ismert a „zrri” és „zih” hangjai könnyen elvésznek az erdő madarainak: … Olvass tovább
Milyen madár a keresztcsőrű? A keresztcsőrű nevét jellegzetesen keresztbe álló csőréről kapta, ami az étkezésében játszik szerepet. Költés idején a keresztcsőrű fő tápláléka a lucfenyő magja, amelyet többnyire a tobozokon fejjel lefelé csimpaszkodva fejt ki. Ezenkívül eszi az erdei-, a fekete-, a jegenye-, a duglász- vagy más fenyő magját, a ciprusok, az életfák, a borókák … Olvass tovább
A kenderike az egyik legkedvesebb hangú pintyféle madár Európában. A mezők, bokros területek és kertek gyakori lakója, amely különösen tavasszal hallatja jellegzetes, csilingelő hangját. A kenderike éneke nem annyira hangos vagy harsány, mint egy feketerigóé vagy pacsirtáé, mégis könnyen felismerhető a gyors, pergő hangokból és lágy füttyökből álló dallamairól. Sok madármegfigyelő számára ez a hang … Olvass tovább
Kenderike fióka A kenderike többnyire 5 tojást rak, de nem ritka a 6-os, kivételesen a 7-es fészekalj sem. A kotlás 10-12 napig tart. Elsősorban a kenderike tojója kotlik, a hím csak időnként váltja fel. A kenderike fiókák 10-12 nap alatt kelnek ki. A tojó az első napokban melengeti őket, később már mindkét szülő etet. A … Olvass tovább
A kenderike hangja sok madárbarát számára ismerős lehet, különösen tavasszal és nyáron, amikor a mezők, bokros területek és kertek környékén aktívan mozog. Ez a kis termetű, kecses pintyféle nemcsak szép tollazatával, hanem jellegzetes hangjával is felhívja magára a figyelmet. A kenderike röptében száraz, de kissé orrhangú, életerős „tigg-itt” vagy „tett-ett-ett” hangot ad, különösen intenzíven, amikor … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.