Balkáni fakopáncs

Jegyei

A balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 22-23 centiméter, szárnyfesztávolsága 34-39 centiméter, testtömege 70-80 gramm. Feje teteje, nyak és háta fekete, nagy jellegzetes fehér foltokkal. Arcfoltját nem keresztezi fekete sáv. Hasa alja rózsaszínű. A fiatalok fejtetője piros.

Elterjedése

A balkáni fakopáncs fészkelőterülete a Közel-Kelet, Kis-Ázsia, a Balkán-félsziget, Magyarország, Alsó-Ausztria,  a volt Csehszlovákia és a volt NDK (az Elbáig).

Magyarországon a kultúrterületeken, síkságon és dombvidéken egyaránt költ. Határainkon belül 1937-ben állapították meg először költését Kiskunfélegyházán. 1960-ra már az ország egész területén elterjedt.

Terjeszkedése kezdetén gyakoriak voltak a részleges albinizmusok, amelyek azonban az állomány felerősödése után eltűntek. Hazai elterjedésével a nagy fakopáncs fokozatosan visszaszorult az erdei élőhelyekre. Erdőszéleken többfelé (Tahi, Budapest, Iszkaszent-györgy, Keszthely, Vallus) észlelték kereszteződését a nagy fakopánccsal.

Fészkelőhelye

A balkáni fakopáncs parkokban, gyümölcsösökben, út menti fasorokban, szőlőkkel határos erdőszegélyeken költ. A nagyobb erdőségeket és a fátlan terepet kerüli.

Szaporodása

A balkáni fakopáncs hazánkban május eleje és június eleje között rakja tojásait. Évente egyszer költ.

Odúját igen különböző magasságban, rendszerint puha vagy korhadt fába (gyümölcsfák, eperfa, fűz, nyár, hárs, akác) vési, és több alkalommal is felhasználja költésre.

Tojásainak száma 4-7, kotlási ideje 12-13 nap. A tojó és a hím is kotlik, a fiókákat is közösen etetik, a hím azonban elsősorban az etetésből veszi ki a részét. A fiókák 17-24 nap múlva repülnek ki. Ezután még két hétig vezetik őket a szülők. Fészekkonkurrense lehet a seregély.

Táplálkozása

Főleg rovarokat zsákmányol. Tápláléka megközelítőleg azonos a nagy fakopáncséval, de egész éven át több növényi anyagot fogyaszt, főleg gyümölcsöt (eper, cseresznye stb.). A csonthéjasok magját feltöri és a belsejüket fogyasztja el. A mandulát különösen kedveli. Többen megfigyelték a mogyoró és cseresznye fogyasztását is.

Vonulása

Állandó madár, télen kóborol, sokszor cinegecsapatokhoz társul.

Képek

Videó a balkáni fakopáncsról:

Hang a balkáni fakopáncsról:






HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close