Kanadai lúd

Jegyei

A kanadai lúd (Branta canadensis) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó, főleg Észak-Amerikában élő madárfaj.
A kanadai lúdat a fekete fej és nyak fehér „szakállal” megkülönbözteti a többi lúdtól, bár az apácalúdhoz hasonlít, de neki fekete melle van és barnás helyett szürke tollazata. A kanadai lúdnak 7 alfaja van. Némelyiket nehéz megkülönböztetni a kis kanadai lúdtól (Branta hutchinsii), amelyről sokáig azt tartották, hogy a kanadai lúddal egy fajba tartozik.Testhossza 90–100 cm, szárnyfesztávolsága 160–175 cm. A hímek súlya 3,5 és 6,5 kilogramm között mozog, és nagyon agresszív tud lenni, ha a területe megvédéséről van szó. A párok életük végéig együtt maradnak (körülbelül 20 év). A tojó külsőleg ugyanígy néz ki, de valamivel könnyebb, súlya 3 és 5,5 kilogramm között van, és hangja is más.

Élőhelye

A kanadai lúd Észak-Amerikában őshonos, Kanada és az Egyesült Államok északi részén költ. A Nagy-tavak környékén hatalmas populációjuk található.
A kanadai lúd is vándorló madár. Az USA szinte egész területén megtalálhatók. A V-alakban repülő ludak hangjai jelzik az évszakok közötti átmenetet. Néhány területen a vándorutak megváltoztak az élőhely és az ételforrások változása miatt. Enyhe éghajlaton, úgymint a Csendes-óceán északnyugati részén, a ragadozók eltűnése miatt a populáció egy része már nem vándorol.
Néhány csapat a mérsékelt éghajlaton a városokba is ellátogat, a megfelelő, ragadozóktól mentes nyitott területek miatt.
Ázsiában eljutottak a Kamcsatka-félszigetre Kelet-Szibériában, Kelet-Kínába és Japánba is, ahol az egész országban megtalálhatóak.
A kanadai ludak nagyobb példányai Európában is széles körben meghonosodtak és vad populációkat alakítottak ki Nagy-Britanniában (néhány ezer pár), Hollandiában, és Skandináviában (több, mint 10 000 pár). Bebizonyították, hogy a skandináv és brit madarak saját vándorlási mintát alakítottak ki. Kisebb, szigetszerű élőhelyek alakultak ki nagyobb városok, például Hamburg és München környékén, ezek általában állatkertekből és parkokból származó, visszavadult madarak, melyek néhány területen kártevővé váltak.
A kanadai ludak Európában legelőször 1678-ban, az Egyesült Királyságban jelentek meg, ahol II. Jakab angol király vízimadár gyűjteményébe kerültek a St. James’s Parkban.

Szaporodása

A kanadai ludak második életévükben keresnek maguknak társat. A pár egész élete végéig együtt marad, de ha az egyik elpusztul, a másik általában keres magának új párt. A fészek általában a víz közelében található, egy mocsár egy szigetén vagy bokor alatt építik, néha a hódok elhagyott üregét használják fel. A fészket a tojó építi, a növényeket szálanként viszi a helyére. A 4–8 tojás a fészek közepén található fészekben van. A 25–28 napig tartó kotlásban mind a tojó mind a hím részt vesznek, de a tojó több időt tölt rajta, mint a hím. Ezen az időszak alatt elveszítik repülőtollaikat, tehát a tojások kikelése után egy ideig nem képesek repülni.
A kisludak kikelésük után hamar elhagyják a fészket és követik szüleiket. Gyakran lehet látni, amint egy felnőtt lúd mögött libasorban úsznak a fiókák („parádé”). A fiókák védelmében, a szülők gyakran erőszakosan távol tartják a közeli teremtményeket, a kicsi feketerigótól az őket megközelítő emberig. 40–80 nap után már kirepülnek a fészekből a kisludak. A nyári szálláshelyre még szüleikkel mennek, de visszatéréskor már elhagyják őket.

Tápláléka

A kanadai lúd főleg növényeket fogyaszt. Amikor a vízben táplálkozik, nyakát és fejét a víz alá dugja, hogy elérje a vízinövényeket, néha egyes récefajokhoz hasonlóan tótágast áll. Vándorlás során és télen a megművelt gabonaföldeken hátrahagyott terméseket fogyaszt: a búzát, a babot, a rizst és a kukoricát. Kevés állati eredetű táplálékot is eszik.

Képek

Videó a kanadai lúdról:

Hang a kanadai lúdról:

Szólj hozzá!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close