
Jegyei
A hegyi fakúsz vagy hosszúkarmú fakúsz (Certhia familiaris) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fakúszfélék (Certhiidae) családjába tartozó faj.
Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 8-11 gramm. Vékony, lefelé hajló csőre van. Tollazata alfajtól függően a szürkétől a vörhenyesbarnáig terjed.
Elterjedése
A rövidkarmú fakuszhoz képest keleti vagy kontinentális elterjedésű faj. Az atlantikus klímahatás következtében Nyugat-Európában csak a magasabb területeken fordul elő. Ázsiai elterjedésének keleti határa a Szahalin-szigeteknél, illetve Japánnál húzódik. Dél-Ázsiában csak a hegyvidékeken költ.
A hosszúkarmú fakúsz (Certhia familiaris) Magyarországon Sopron környékén, a Kőszegi-hegységben, az Őrségben, a Bakonyban, a Bükkben és a Zempléni-hegységben figyelték meg költési időben.
Fészkelőhelye
Szijj a hosszúkarmú fakúszt (Certhia familiaris) a két európai fakuszfaj törzsalakjának tekinti, és szélesebb ökológiai tűrőképességű fajnak tartja. Észak-, Északkelet-Európában a sík- és a hegyvidéki, lombos valamint tűlevelű erdőkben egyaránt fészkel. Dél, délnyugat felé haladva főleg csak a 700 m-nél magasabb hegyvidékeken költ. Ez jellemzi hazai fészkelőhelyeit is.
Szaporodása
A hosszúkarmú fakúsz (Certhia familiaris) április közepén, ritkábban május első napjaiban költ. A második költés május végére, június elejére esik.
Farepedésekbe, kéreg alá építi apró gallyakból, növényi háncsból és mohából álló, tollal bélelt fészkét. Néhány hektáros revírjükön belül több fészket is készítenek, de ezek közül csak az egyikben költenek. A Győry és Gárdonyi által talált fészkek talajfelszíntől számított magassága 70-80 cm volt. Egy-egy alkalmas farepedésben egymás után többször is költhet. Ilyenkor a fészkek egymás fölött 20-30 cm-re helyezkednek el.
A fészekalj 5-6 tojásból áll. A tojó az utolsó tojás lerakása után kezdi a kotlást. 14-15 nap múlva kelnek ki a fiókák, amelyeket két-két és fél hétig etetnek a szülők. A kirepülés után a fiókák még sokáig visszajárnak éjszakázni a fészekbe.
Táplálkozása
Csiki 21 fakusz-gyomor-tartalomban elsősorban ormányos-, pattanó- és levélbogarakat, valamint kis mennyiségű poloskát és hangyát talált . Mivel Csiki gyűjteménye elpusztult, nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy melyik egyed melyik fakuszfajba tartozott, ugyanis a századforduló táján még nem tettek különbséget a két fakuszfaj között.
Szijj 10 hosszúkarmú fakusz (Certhia familiaris) gyomortartalmát vizsgálta meg, és úgy találta, hogy nincs jelentős különbség a rövidkarmú fakusz táplálékához viszonyítva. Főleg ormányosbogarakkal, hangyákkal, kis kabócákkal és pókokkal táplálkozik. Mindkét fakuszfaj faroktollai a harkályokéhoz hasonlóan hegyesek és kemények, és táplálékkeresés közben ezekre támaszkodnak. A hosszúkarmú fakusz rövidebb csőrével és hosszabb karmaival a kevésbé rovátkolt fatörzseken (pl. fenyők) való zsákmányszerzéshez alkalmazkodott.
Vonulása
A hosszúkarmú fakusz (Certhia familiaris) kóborló madár. Télen cinegékkel, csuszkákkal, királykákkal (sárgafejű királyka és tüzesfejű királyka) vegyes csapatokban táplálkozik.. Ilyenkor nemcsak költőhelye környékén, hanem lomberdőkben, ártereken, kertekben, gyümölcsösökben is találkozhatunk vele
Képek
[nggallery id = 233]
Videó a hosszúkarmú fakuszról
Hang a hosszúkarmú fakuszról
🌿 Könyvajánló
Szeretnél még többet megtudni a madarak lenyűgöző világáról? Fedezd fel ezeket a kiadványokat, és vidd haza a természet csodáit könyv formájában! 📖




