Jegyei
A függő cinege (Remiz pendulinus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a függőcinege-félék (Remizidae) családjába tartozó madárfaj. Nevével ellentétben nem közelebbi rokona a valódi cinegéknek (Paridae), noha meglehetősen hasonlít rájuk.
Háta alapvetően vörösesbarna színű, a hasi rész pedig világosabb krémszínű. Alfajai elsősorban a fej színét tekintve különböznek egymástól. Az európai Remiz pendulinus pendulinus feje világos kékesszürke, amit fekete maszk díszít, torka pedig fehér. A fiatal állatok világosabb színűek és maszkjuk sincs.
Az európai madarakkal szemben a Anatólia és Levante vidékén élő ssp. menzbieri feje teljesen fekete, míg például a Kaszpi-tengernél és Közép-Ázsiában előforduló ssp. caspius fekete maszkját attól nem élesen elváló barna fejtető és feketével pettyezett torok fogja közre.
A függő cinege jellegzetessége a valódi cinegékhez képest hosszú farok. Testhossza 11 centiméter, szárnyfesztávolsága 16-18 centiméter, testtömege 8-11 grammos. A tojók csak annyiban különböznek a hímektől, hogy maszkjuk kisebb.
Elterjedése
A függő cinege a Brit-szigetek, Nyugat-Európa, Pireneusi-félsziget nyugati része és Skandinávia kivételével egész Európában költ. Az utóbbi évtizedekben azonban északnyugati irányú terjeszkedése során ezeket a területeket is elérte. Ázsiában Japánig terjed.
Fészkelőhelye
A függő cinege folyó menti fűz-nyár ligetek, valamint tavak, mocsarak nádasait szegélyező füzesek jellegzetes madara. Kedvelt élőhelye a nádas-gyékényes foltokkal tarkított kubikok fűzligetei. A Fertő tónál Kárpáti L. megfigyelése szerint a nagy kiterjedésű, fátlan nádasban is fészkel. Szórványosan költ kisebb folyók (pl. a Repce), patakok partján vagy az azok mentén levő apró nádasokkal, kisebb ligetekkel váltakozó területeken is.
Elsősorban fűz-, ritkábban nyár- és égerfára építkezik. Megtalálták akácon és kökényen is. A Fertő tavon Kárpáti L. megfigyelése szerint nádszálakra is épít.
Szaporodása
A függő cinege tojó évente általában kétszer költ. A hím néha három költésben is részt vesz. Rendszerint április elején, ritkábban már március végén elkezdődik a fészeképítés. Április végére, május elejére készül el a fészek. Fiókák általában május 20-június 5. között találhatók a fészekben. A második költéskor többnyire június 25-július 20. között kelnek a fiókák. Néha a hím újabb fészke már május végére kész, és új párja június második felében már a fiókáit eteti. Fészeképítők július közepéig láthatók. Fészekben etető függőcinegét még augusztus 5-én is megfigyeltek. A tojók visszatérnek előző évi fészkelőhelyükre és azt évek során megtartják.
Folyóárterek ligeteiben általában magasan, a koronában építkezik. A Rábánál a Barbácsy Z. által vizsgált 151 fészek 2-13 m, leggyakrabban 4-7 m magasságban helyezkedett el. Tavaknál rendszerint a parton álló fa legalsó ágán, a víz, illetve a nád felett alacsonyan található a fészek. Víz felett 70 cm magasságban is előkerült fészke.
A függő cinege laza lombozatban vékony, lecsüngő ágvillára szövi zárt, zacskó alakú fészkét, melyet felső részén csőszerű bejárattal lát el. Szövőanyagként általában a csalán és a komló rostjait használja. A fészek anyagának zöme fűz-nyár barkapehely, nádbuga, gyékénybuzogány-szösz vagy birkagyapjú.
Az első fészket a két szülő kezdettől együtt építi. Az utolsó simításokat a tojó végzi a tojásrakással egy időben, ezalatt a hím újabb fészek építésébe kezd. Ha sikerül újabb párt szereznie, befejezik a fészket, a tojó megkezdi a költést, a hím pedig egy harmadik hajlék építésébe fog. Általában azonban kénytelen bevárni fiókagondozástól szabaduló párját, és együtt fejezik be második fészkük építését. A hím ezután is újabb építkezésbe (játszófészek) kezd, de az legtöbbször már befejezetlen marad. A fészeképítés 1-4 hetet vesz igénybe.
A tojások száma 5-7. Csak a tojó kotlik 12-14 napig. A függő cinege fiókákat is csak a tojó gondozza. Kivételesen néhány fészeknél – Schmidt E. dinnyési megfigyelése szerint – mindkét madár etetett. A fiókák 12-15 napig maradnak a fészekben.
Táplálkozása
Áprilisi példányok gyomortartalmából Csiki fekete fahangyát, fekete lóhangyát, egy-egy bodobács-, csomósdarázs- és pókfajt, valamint hernyót mutatott ki. A függő cinege levéltetveket, télen nád- és gyékénymagot is fogyaszt.
Képek
