A fenyérfutó (Ereunetes albus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj. Átlagos testhossza 20-21 centiméter, szárnyfesztávolsága 40-45 centiméteres, testtömege 50-70 gramm. Háta hamuszürke, hasa világos. A nászidőszakban háta feketés-barna, rozsdaszínű mintázattal. Meglehetősen hallgatag madár, hangja „uit-uit”. A fenyérfutók gyorsan szaladnak a parton a kifelé tartó hullámok előtt, és követik őket, amikor visszahúzódnak. Közben a sodrodó apró állatokat szedik össze. Gyakran egészen bizalmasak. Ha nyugodtan ülünk a parton, a táplálékot kereső fenyérfutók néha egészen közel jönnek. Ha muszáj, úszni is tudnak.
Élőhelye
A fenyérfutó élőhelye az arktikus tundra, többnyire a homokos parton vagy a homoktalajon költ. Vonulás közben homokos, fövenyes vagy kavicsos tengerpartokon, a hullámszegélyen vagy attól néhány méterre már a száraz talajon keresgél. Általában augusztus és október között látni (hazánkban is), tavasszal sokkal ritkább.
Szaporodása
A fenyérfutó fészkét közvetlenül a hóolvadás után az első száraz helyre, mélyedésbe rakja. Fészekalja 4-8 tojásból áll, melyen 23-24 napig kotlik. A fiókák néhány hét múlva tudnak repülni és nemsokára el is menekülnek a sarki tél elől dél felé.
Tápláléka
A fenyérfutó bogarakat, férgeket, rákokat és növényi anyagokat keresgél a vízparton.
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.
