Fehérhátú fakopáncs

Fehérhátú fakopáncs

Jegyei

A fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 24-26 centiméter, szárnyának fesztávolsága 38-40 centiméter, testtömege 100-112 gramm. A hím sapkája vörös, a tojóé fekete. Hátán fehér folt van, szárnyfedői csíkozottak.

Elterjedése

A fehérhátú fakopáncs hatalmas elterjedési területe végig húzódik az eurázsiai mérsékelt övi erdőzónán a Csendes-óceánig. Európában Dél-Norvégiától, a Cseh-erdőtől, az Alpoktól és a Balkán-fél-sziget hegységeitől kelet felé fordul elő. Kis-Ázsiában és a Kaukázusban is költ. Kínában és Kamcsatkán szigetszerű előfordulási helyei ismeretesek.

Magyarországon az Északi-közép-hegység területén a Zempléni-hegység, a Bükk, a Mátra és a Börzsöny magasabb régióiban él. A Dunántúlon a Kő-szegi-hegységben költ. 1972-ben bebizonyosodott a fészkelése a Bakonyban és 1982-ben Barbácsy Z. megtalálta Zala megye több pontján is.

Fészkelőhelye

Hazánkban a fehérhátú fakopáncs elsősorban a zárt, öreg bükkösök madara. Főleg azokat az erdőket kedveli, ahol sok a korhadó, széldöntött, lábon álló beteg, pudvásodó vagy taplós fa, szél törte facsonk. Ritkábban a kocsánytalan tölgy övébe is lehúzódik.

Szaporodása

A fehérhátú fakopáncs legkorábban április elején kezd költeni. A tavasz kezdetétől és a tengerszint feletti magasságtól függően költése eltolódhat. Évente egyszer költ. Pótköltése lehetséges, de szaporodási időszaka így sem tart tovább május végénél, június elejénél.

Fészekodvát korhadó, taplós, sokszor már pudvásodó fatörzsekbe, az esetek többségében bükkfába, ritkán kocsánytalan tölgybe vési. Fészkelési magassága nálunk leggyakrabban 2-15 m között van, de ennél lényegesen magasabb is lehet. Fészekalja 4-6 tojásból áll, kotlási ideje 14-16 nap. A kotlásban és a fiókák etetésében mindkét szülő részt vesz. Az etetésben, a bakonyi megfigyelések alapján, a hím kisebb részt vállal. Hideg idő esetén a néhány napos fiókákon az öregek még napközben is ülnek felváltva. Rendszerint akkor váltanak, amikor a másik szülő a táplálékkal megérkezik. A fiókák 27-28 napos korukban hagyják el az odút.

Táplálkozása

A fehérhátú fakopáncs táplálékát elsősorban a korhadó, beteg bükkfákon keresi. Egészségesebb bükk szálerdőkben a lombkorona alatti, száradó vagy elszáradt ágakon mozog. Fölkeres más fákat is, főként a bükkösökben szálanként előforduló kiszáradó hegyi szilt, vagy a hárs-kőris sziklaerdőben a magas kőrist, a nagylevelű hársat, a mogyorót, továbbá a csertölgyet, a kocsánytalan tölgyet és a gyertyánt is. Táplálékában Csiki hangormányost és tarka cincért talált. Fiókái részére a Bakonyban fehér színű lárvákat hordott.

Vonulása

A fehérhátú fakopáncs állandó madár. Fészkelőhelyének körzetét télen is csak néhány kilométerre hagyja el.

Képek


Videó a fehérhátú fakopáncsról:

Hang a fehérhátú fakopáncsról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!



HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close