Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
Ezen az oldalon a gémfélék fajairól találhatsz cikkeket, érdekességeket. Ismerkedj meg velük általánosságban.
A gémfélék nyaka és lába hosszú, farkuk rövid, csőrük egyenes, lándzsa alakú. Nyakukat pihenés közben S alakúra görbítve behúzzák, ha figyelnek valamire, rézsút előrenyújtják. Zsákmányolás közben mozdulatlanul, néha hasig állnak a vízben, máskor lassan lépdelnek, nyakukat hátrahajtva, csőrüket ferdén előrenyújtva. Ebből a helyzetből csőrükkel nagy erővel vágnak a zsákmányra, de nem csukott kávákkal nyársalják fel, hanem kissé nyitott csőrrel kapják el vagy szúrják keresztül. Nyelőcsövük rendkívül tágulékony, így aztán a gémek meglehetősen nagy zsákmányukat is képesek egészben lenyelni. Ha áldozatuk nagyon vergődik, addig csapkodják a földhöz, amíg már nem mozdul többé.
A kisebb gémfajok főleg rovarokkal, békalárvákkal, apró halakkal, a tengereken elsősorban rövidfarkú rákokkal táplálkoznak, nagyobbak halak és békák mellett egereket, pockokat, kígyókat és madárfiókákat is zsákmányolnak.
Nézegess fotókat a bölömbika nevű madárról. Tudj meg többet róla. A weboldalon találsz róla részletes leírást, hogy hol él, mit eszik, illetve további fotókat, videót, hangot is találsz a madárról. Bölömbika képek Leírás, videó és hang a fajról itt található: Bölömbika
Bölömbika hangja A bölömbika hangja repüléskor egyszer vagy többször adott mély és érdes „grao”, ami emlékeztet egy rókára vagy egy nagy sirályra. A hím hangja (ún. búgás) jellegzetes, messze hangzó (nyugodt éjszakákon akár 5 km-re is), nagyon mély, hajókürtszerű, kilehelt, levegős, „vhump”, amit általában 3-5-ször ismétel, 2,5 másodperces időközönként. Ha a madár közel van, a … Olvass tovább
A bakcsó hangja – felismerés, tippek és gyakori kérdések A bakcsó hangja leggyakrabban egy érdes, orrhangú „kvak/kvakk” kiáltás, amit főként alkonyatkor és éjszaka hallani, különösen telepei felett, repülés közben. A bakcsó hangja telepein zajos: változatos, érdes, krákogó-brekegő hangok. Röptében adott durva orrhangja békaszerű „kvakk” krágogás. Telepeik tehát igen lármásak. Amikor éjszaka repülnek, gyakran hallani a … Olvass tovább
A batla (Plegadis falcinellus) a madarak osztályának gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe és az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába tartozó faj. Jegyei A batla nagysága és alakja a nagy pólingéra emlékeztet, de sokkal sötétebb, nyáron rozsdabarna, bíborfényű és zöldes csillogással, télen a fiatalkori ruhában a nyaka finom, világoa csíkokkal mintázott. Teljes hossza 52-55 cm, szárnyfesztávolsága kb. 1 méter. A … Olvass tovább
A kanalasgém (Platalea leucorodia) a madarak osztályának gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe és az íbiszfélék(Threskiornithidae) családjába tartozó faj. Nevét csőre kanálszerűen kiszélesedő végéről kapta. Neve szerint gém, de nem az ő rokonuk, hanem az íbiszfélékhez tartozik.A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2008-ban „Az év madarává” választotta. Jegyei A kanalasgém csőre egyetlen más madáréra sem hasonlít.A fiataloké az … Olvass tovább
Jegyei A fekete gólyának csak a hasoldala fehér, egyébként fekete, az öreg madaraknál arany, zöld, bíbor- és rézszínű fémes csillogással. A fekete gólya csőre, lába az első évben zöldes, a második évben szürkésvörös, a harmadik évtől, amikor ivaréretté válik, a költési időben élénkpiros, egyébként sötét barnásvörös. Valamivel kisebb mint fehér rokona. A fekete gólya félénk … Olvass tovább
Jegyei A fehér gólya (Ciconia ciconia) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gólyafélék (Ciconiidae) családjába tartozó faj.A köznyelvben ő a közismert gólya. Népi elnevezései a gilice, cakó (czakó) és az eszterág. Élőhelye Szinte egész Európában (kivéve Skandináviát, a Brit-szigeteket és Olaszországot), Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában elterjedt. Elsősorban a sík- és dombvidékek madara, a 250 m … Olvass tovább
Jegyei A vörös gém (Ardea purpurea) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó nagyméretű gázlómadár.A vörös gém jóval karcsúbb rokonánál, a gyakori szürke gémnél, csőre és nyaka pedig vékonyabb és hosszabb. A madár átlagos testhossza 78-90 centiméter között mozog, míg szárnyfesztávolsága elérheti a 120-150 centimétert is. A nemek egyformák, bár a … Olvass tovább
Jegyei Az üstökös gém (Ardeola ralloides) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó gázlómadár. Népies nevei: hajasgém, kontyosgém, hajaskócsag, sárgakócsag, galambkócsag, tyúkgém, vértesgém, selyemgém. Élőhelye Az üstökös gém élőhelye Dél-Európától a Kaszpi-tengeren keresztül Afrikáig terjed. Szabad vízfelületű mocsaras, bokros folyóparton vagy szigeteken óvatos, rejtőzködő életet él. Hazánkban a Tisza ártéri erdeiben, … Olvass tovább
Jegyei A törpe gém, más néven pocgém (Ixobrychus minutus) a gólyaalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó kisméretű gázlómadár, Európa legkisebb gémféléje.Hossza mintegy 33-38 centiméter, szárnyfesztávolsága az 52-58 centimétert is eléri. Tömege 120-150 gramm között mozog. A törpegém egyik jellegzetessége kis mérete mellett, hogy az európai régió és a Mediterráneum egyetlen olyan gémféléje, … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.