Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
A bagolyalakúak (Strigiformes) vagy közismert nevükön a baglyok a madarak osztályának egyik rendje. Általánosságban elmondható, hogy igen intelligens állatok, rendkívül fogékonyak, zsákmányszerzési módszereik és az ehhez kapcsolódó adottságaik pedig nagyon kifinomultak.
A baglyok főleg éjszaka aktív ragadozó madarak, puha és dús tollazatuknak köszönhetően hangtalanul repülnek, így meglepetésszerűen ütnek rajta zsákmányállataikon. Hallásuk kiváló, mivel fülük aszimmetrikusan helyezkedik el a koponyán, és ezért hatékonyabb a térhallásuk. Látásuk is kitűnő: a baglyok az egyedüli madarak, amelyek látják a kék színt, és az infravörös tartományban is látnak. A baglyok nem tudják a szemgolyójukat forgatni, ezért ha nézésük irányát változtatni akarják, az egész fejüket elfordítják.
Ezen az oldalon érdekességeket, a baglyok hangjait, jellemzőit találhatod.
Kuvik odú A hazai tapasztalatok alapján kuvik megtelepítése céljából a hengertestes odútípus lehet a megfelelő. Ezt az kuvik odú típust fára, vagy épület oldalára erősítve is kihelyezheted a Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület alapján leírt szempontok szerint. A tapasztalataik alapján olyan táplálkozó- és élőhelyekre történjenek az odútelepítések, ahol a kuvik megfelelő költőhelyeinek szűkössége (padláson költősarok illetve … Olvass tovább
Jegyei A kuvik bagoly kis termetű, jó öklömnyi madár, szárnyfesztávolsága kb. 50 cm. Gyakran napközben is látni. Ha izgatott, rugózik és hajlong. Napközben hullámvonalban, éjszaka egyenes irányban repül, közvetlenül a talaj fölött. A kiemelkedő pontokra mindig alulról, meredeken száll fel. Élőhelye A kuvik bagoly a sivatagtól az északi tűlevelű erdőöv határáig mindenütt előfordul, (félsivatag, sztyep, … Olvass tovább
Kuvik hangja A kuvik leggyakoribb hangja éles, panaszos, fejhangú, ereszkedő „kju-vitt”, amelyet gyakran sűrűn ismétel. Riasztása rövid, kitörő, magas „csi, csi, csi-csi…”. Nászhangja lágy, telt, kissé nyújtott és elég mély, de a végén emelkedő „gúúik” („kérdő” hangsúllyal), amelyet kb. 5-10 mp-enként ismétel. A nászhang jóval hosszabb a füleskuvik füttyentésénél. A kuvik hím ennek magasabb, orrhangúbb, … Olvass tovább
A füleskuvik hangja az egyik legismertebb és legkülönlegesebb éjszakai madárhang Magyarországon. Sokan nyári estéken hallják először ezt az ismétlődő, mély füttyentést, de nem mindig tudják, melyik madár adja ki. A füleskuvik apró termetű bagolyféle, amely elsősorban alkonyat után aktív, és hangjával gyakran már messziről elárulja jelenlétét. A „tyű” hang több kilométeres csendben különösen jól hallható, … Olvass tovább
Füleskuvik odú A füleskuvik apró termetű, arasznyi bagoly. Egyetlen vonuló bagolyfajunk, a telet Afrikában tölti. Erre a hosszú útra azért kell vállalkoznia, mert apró termete miatt többnyire csak nagyobb rovarokat tud levadászni, melyekkel télen nálunk nem találkozhat. Többnyire mozaikos, rétekkel tarkított ligetekben költ. Különösen kedveli a legelők közelségét, de parkokban, kertvárosokban is megtelepszik. Magyarországon pár … Olvass tovább
Erdei fülesbagoly jellemzői Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj. Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja. Közepes nagyságú bagoly, testhossza 35-40 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-435 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló … Olvass tovább
Erdei fülesbagoly képek Ezen az oldalon erdei fülesbagoly képeket láthatsz. Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj. Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja. Erdei fülesbagoly Erdei fülesbagoly További fotók, leírás, videó, hang találhatóak a honlapon az erdei fülesbagolyról
Erdei fülesbagoly fióka Az erdei fülesbagoly fiókák egy hét leforgása alatt kikelnek, így nagyságuk is változó. Zárt szemmel bújnak ki, etetéskor anyjuk egy megfelelő nagyságú húsdarabkával érinti meg a csőrük tövét. A kicsik vakon kapnak a hús után, és amikor csőrükbe kaparintják, nagy erőfeszítéssel egészben nyelik le. A fiatal baglyok ritkán maradnak életben valamennyien, ha … Olvass tovább
Mit eszik az erdei fülesbagoly? Az erdei fülesbagoly szinte kizárólag rágcsálókkal él, bár helyenként madárzsákmánya is jelentős lehet. Többnyire valamilyen kiemelkedő pontról vadászik, zsákmányát részben szemével, de gyakran csupán a hallásával keresi meg. Megfogja a sűrű fű között lapító, és ilyenkor karmában gyakran nagy csomó kitépett fűszállal együtt viszi magával az áldozatát. A közép-európai fülesbaglyok … Olvass tovább
Az erdei fülesbagoly tápláléka Az erdei fülesbagoly táplálékára jellemző, hogy elsősorban rágcsálókat fogyaszt, bár helyenként madárzsákmánya is jelentős lehet. Magyarországi köpetekben a kisemlősök megoszlása a következő volt: 67,4% mezei pocok (14 529 db), 17,5% erdeiegér-fajcsoport (3771 db), 8,8% házi egér (1897 db). A különböző országrészek között az egyes zsákmányállatfajok arányában néha jelentős eltérések lehetnek, így … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.