Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
Macskabagoly odú Az eredetileg a zárt erdők vastag fáinak korhadásos üregeiben, ágcsonkjaiban költő macskabagoly számára nagy méretű, nagy bejárati nyílású költőládákat lehet kihelyezni. A madárházak közül a „D” típusú macskabagoly odú a normál „D” odú legnagyobb testvére, mely méreteinél fogva speciálisan a macskabagoly megtelepedését segítheti elő. A macskabagoly kedveli a faodvakat, üregeket, kéményeket, ezért az … Olvass tovább
Macskabagoly hangja A macskabagoly sokat szól. Leggyakrabban a névadó, élesen nyávogó „kju-vikk” hangot adja, ennek erőteljesebb változata riasztásul szolgál. Gyászos, elnyújtott huhogását (territoriális hang) a kezünk közé fújva könnyen utánozhatjuk. Első tagja hosszabb, végén ereszkedő, ezt kb. 4 mp-es szünet követi, majd egy hirtelen „hu” után remegő hangú, hosszasabb huhogás következik, amelyet egy, az elsőhöz … Olvass tovább
Léprigó hangja A léprigó hangja jellegzetes, elnyújtott „zer’r’r’r’r’r”. Riasztása a fenyőrigóéra emlékeztető , de kissé szárazabb, kemény cserregés. Éneke nagyon hasonlít a feketerigóéra, de egyszerűbb, a strófák rövidebbek, de azért változatosak. A léprigó hangja tiszta , erős, hangszíne a feketerigóénál kissé keményebb, tempója gyorsabb, a szünetek rövidebbek, hangskálája szűkebb (ettől valamivel monotonabb az ének) az … Olvass tovább
Lappantyú hangja A lappantyú hangja rendszerint csak a költési időben, éjszaka hallható. Hívóhangja békaszerű, csengő „tyrrüt”. „Éneke” messze (akár 1 km-re) hangzó pirregés, amely közelről kereplő és intenzív. Rövid szünetekkel órákon át, szürkülettől hajnalig képes szólni „két ütemben”: „tyrrrrrörrrrörrrrr…”. Ha a nőstény a közelbe érkezik, a pirregés „tyorr, tyorr” hangokkal akadozó ritmusúra vált (mint egy … Olvass tovább
Kuvik fészek – hol fészkel a kuvik? A kuvik elsősorban a nyílt területek madara. Jellemző élőhelyei az alföldi tanyák, istállók, juhhodályok, öreg állományú gyümölcsösök, koros fákkal tarkított legelők, szőlőhegyek, árterek csonkolt füzesei, parkok, öreg fasorok. Fészkelőhelyének megválasztásakor nem kerüli az ember közelségét. Épít a kuvik fészket? A kuvik fészket nem épít, tojásait – melyek száma … Olvass tovább
Kuvik odú A hazai tapasztalatok alapján kuvik megtelepítése céljából a hengertestes odútípus lehet a megfelelő. Ezt az kuvik odú típust fára, vagy épület oldalára erősítve is kihelyezheted a Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület alapján leírt szempontok szerint. A tapasztalataik alapján olyan táplálkozó- és élőhelyekre történjenek az odútelepítések, ahol a kuvik megfelelő költőhelyeinek szűkössége (padláson költősarok illetve … Olvass tovább
Jegyei A kuvik bagoly kis termetű, jó öklömnyi madár, szárnyfesztávolsága kb. 50 cm. Gyakran napközben is látni. Ha izgatott, rugózik és hajlong. Napközben hullámvonalban, éjszaka egyenes irányban repül, közvetlenül a talaj fölött. A kiemelkedő pontokra mindig alulról, meredeken száll fel. Élőhelye A kuvik bagoly a sivatagtól az északi tűlevelű erdőöv határáig mindenütt előfordul, (félsivatag, sztyep, … Olvass tovább
Kuvik hangja A kuvik leggyakoribb hangja éles, panaszos, fejhangú, ereszkedő „kju-vitt”, amelyet gyakran sűrűn ismétel. Riasztása rövid, kitörő, magas „csi, csi, csi-csi…”. Nászhangja lágy, telt, kissé nyújtott és elég mély, de a végén emelkedő „gúúik” („kérdő” hangsúllyal), amelyet kb. 5-10 mp-enként ismétel. A nászhang jóval hosszabb a füleskuvik füttyentésénél. A kuvik hím ennek magasabb, orrhangúbb, … Olvass tovább
A kis poszáta hangja sok madármegfigyelő számára különleges élményt jelent, hiszen ez az apró, visszahúzódó madár gyakran sűrű bokrok és fák rejtekében mozog. Bár külseje visszafogott, az éneke és jellegzetes hangjai alapján könnyebben felismerhető a természetben. Tavasszal és nyár elején különösen aktív, amikor a hímek énekükkel jelölik ki territóriumukat és próbálják magukhoz csalogatni a tojókat. … Olvass tovább
A nagy lilik hangja az egyik legkönnyebben felismerhető hang a vonuló vadludak között. Az őszi és téli időszakban Magyarország vizes élőhelyein gyakran hallhatjuk jellegzetes, messzire hangzó kiáltásait, amelyek sok madármegfigyelő számára már első hallásra felismerhetők. A vadlúdcsapatok hangos kommunikációja különleges hangulatot ad a hajnali vagy alkonyati tájnak, különösen akkor, amikor több száz vagy akár több … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.