Zöld küllő madár - Európa madarai

Jegyei

A zöld küllő madár testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 41 centiméter, csőrhossza 4,5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter és a testtömege 180-200 gramm között van. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Mindkét nemnek piros fejfedője van. A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Jellegzetes „klü-klü-klü-klü-klü” hangját már március közepén hallatja. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas.

Magyarországon védett! Természetvédelmi értéke 50.000,-forint.

2022-ben az év madara a zöld küllő.

Élőhelye

A zöld küllő madár Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló. Sík és hegyvidéken egyaránt megtalálható. Kedveli a ligetes erdőket, fasorokat, városi parkokat, temetőket, ártéri erdőket. Sokszor nehéz észrevenni, mivel veszély, az őt figyelő ember elől gyakran a fa törzse mögé rejtőzik, a törzs másik oldalán keresgél és eközben pillanatokra oldalt kipillantva tartja szemmel az eseményeket.

Szaporodása

A zöld küllő madár odúban költ, amit maga készít és akár több évig is használ. Más zöld küllőkkel szemben a pár igen barátságtalan, a kiválasztott területet minden tolakodóval szemben konokul védelmezi. Évente egy fészekaljat nevel. Egyéves korban lesznek ivarérettek. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ekkor a tojó 5-7 fehér tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik, 17-19 napig. A fiatal madarak 23-28 napos kor között repülnek ki.

Tápláléka

A zöld küllő madár erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Ez főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, de a fák kérge alatt megbújó más rovarokat és azok lárváit, bábjait is elfogyasztja. Rendszeresen keresgél a talajon is. A hideg idő beálltával gyümölcsöket és magvakat is eszik, előszeretettel bontja ki a hangyabolyokat, melyekben hangyákat és lárvákat keres. Ha hangyabolyt talál, oldalról megfúrja és szó szerint kiirtja belőle a hangyákat. Néha karhosszúságú tölcsérszerű lyukat is vág az erdei vöröshangyák bolyaiba, szeméig beledugja csőrét, majd hosszú nyelvével elkezdi szondázni a hangyajáratokat. A nyelve végén található szarutüske alatti rész némileg ragadós, amire rátapadnak a hangyák és a bábok. Mivel télen a falvakat, meg majorokat is fel szokta keresni, megeshet, hogy emberi tulajdonban is kárt tehet, féregkutatása közben a vályogfalakat, szalmatetőt széjjelvagdalja, hébe-hóba egy-egy méhkaptár falát is átvágja, és a méhek között jókora pusztítást visz véghez.