Fekete sas - Európa madarai - Ragadozó madarak

Jegyei

A fekete sas (Clanga clanga), korábban (Aquila clanga) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Szárnyfesztávolsága 160 cm, néha még több. Közepes nagyságú, általában egységesen barnán színezett sasfaj. A fiatalok barnásfeketék, világos foltokkal, faroktövüknél fehéres folt van.

A fekete sas röpte gyors, fordulékony, néha vitorlázik, máskor evezve repül. Ügyesen mozog a talajon is. Hangja ugató kiáltás. A terepen nem könnyű, jóval kisebb, mintegy ölyv nagyságú békászó sastól vagy a sötét változatú pusztai sastól megkülönböztetni.

Élőhelye

A fekete sas élőhelye a magas fákból álló ritkásabb erdő, elsősorban síkságokon, a folyók vagy tavak közelében. Megtelepszik a nagy mocsaraknál is. Manapság már nagyon megfogyatkozott, fokozottan védett madár. A fekete sas a telet Ázsia trópusi és szubtrópusi tájain tölti. Hazánkban ritka vendég.

Szaporodása

A fekete sas a költőterületen áprilisban jelenik meg, ekkor figyelhetjük meg nászrepülését is. A régi fészket tatarozzák ki, friss zöld gallyakat hordanak rá, és május első felében lerakják egyetlen tojásukat. Előfordul, hogy a tojó kettőt is rak, de a gyengébb vagy fiatalabb fióka többnyire elpusztul. A kotlási idő 42-45 nap, a fióka 45-60 napig marad a fészekben. Augusztus közepén repül ki, de szülei még szeptemberben is etetik a fészek környékén. Ekkor kóborolni kezd, és fokozatosan távolid a telelőhely irányába.

Tápláléka

A fekete sas sokoldalú és alkalmazkodóképes vadász. Zsákmányát lesből, kereső repülés közben vagy a talajon mozogva keríti meg. Az egerektől a nyulakig, a pacsirtáktól a vadrécékig mindent elfoghat. Emellett kígyókat, békákat, valamint különböző rovarokat is fogyaszt. Rámegy a dögre, és felszedi a partra vetett halat is.