Erdei szürkebegy

Jegyei

Az erdei szürkebegy (Prunella modularis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a szürkebegyfélék (Prunellidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 19-21 centiméter, testtömege 16-25 gramm. Tollazatára a szürke és a barna szín a jellemző, sötétebb foltokkal.

Elterjedése

Az erdei szürkebegy szinte egész Európában költ. A déli országokban csak a hegyvidéken fészkel, így a Földközi-tenger vidékéről több helyről hiányzik. Kis-Ázsiában a Kaukázusban és az Elburz-hegységben is költ.

Hazánkban sokáig csak a Szigetközben való fészkelését ismerték. Később megtalálták a Bükkben és a Soproni-hegységben . Hosszú szünet után 1977-ben fészkelt a Pilisben és a Duna-kanyar több pontján. Dénes J. elsősorban Vác térségében talált fészkelő példányokat 1978-tól, de a Duna hosszú szakaszán szinte közönséges fészkelő madárnak számít. Így például Hajtó L. megfigyelése szerint a Csepel-szigeten is rendszeresen költ. Költési időben Bartha Z. megfigyelte a Mátrában, és a Börzsöny hegységből is egyre többször került elő az utóbbi években. Zagyvaróna környékén Varga, a Budai-hegységben Barta E., Sopron környékén Kárpáti L. talált fészkelőket. A Bükkben Moskát Cs. és Szitta T. gyakori költő fajnak minősíti.

Az erdei szürkebegy hazai fészkelési területe nem teljesen tisztázott, az utóbbi évek megfigyelései ugyanis azt látszanak bizonyítani, hogy Magyarországon a hegyvidéken és nagyobb folyóink árterében jelentősebb számban fészkelhet, mint ahogy azt korábban hitték. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy számos helyről érkezett olyan jelentés, ami szerint ez a faj fészkelőként csak az utóbbi években jelent meg. Valószínű tehát, hogy költőterületének kisebb kiterjesztéséről van szó.

Fészkelőhelye

Az erdei szürkebegy hegyvidéken előszeretettel fészkel a fiatal fenyvesekben, az erdei nyiladékok környékén, újulatokban – különösen a bükkösökben – és a patakparti sűrűségekben. Kedveli az ártéri erdőket, bokrosokat (ezt a Duna mellett való gyakori költése is bizonyítja). Az északi országokban parkokban, temetőkben is költ. Hazánkban erre Vác mellett akadt példa (1981. május 2-án Dénes J. a temetőben egy borókabokorban találta hat tojásos fészkét).

Szaporodása

Az erdei szürkebegy április közepén kezdi építeni fészkét, és a hónap utolsó napjaiban rakja le tojását. Fészekalja rendszerint május első hetében teljes, de a tojásrakás néha későbbre tolódhat. Június második felében másodszor is költ.

A párok kialakulása után gyakran látni őket, amint a bokrokban kergetőznek. A fészket egyedül a tojó építi. Amikor fészekanyagot szedeget a talajon, a hím fölötte ül egy ágon, szárnyát emelgeti, mintha ő is le akarna szállni a földre, és csak az utolsó pillanatban gondolná meg magát. Ilyen mozdulatokat csinál a fészek fölött is, amikor a tojó a fészekanyagot rendezgeti.

Nagyon jellegzetes fészke mindig alacsonyan (általában 1 m-nél alacsonyabbra), néha majdnem a talajra épül. Többnyire csalánnal vagy más növénnyel benőtt bokorba, fiatal fenyőre – közvetlen a törzs mellé –, a sűrű iszalag közé rejti. Alapja vékony ágacskákból készül, amely közé – a fészek belseje felé haladva – bőven rak mohát, majd az elég mély, kerek csészéjét állatszőrökkel béleli. Tollat ritkán találni fészkében.

Az erdei szürkebegy tojásainak száma 4-6. Dénes J. Vác környékén vizsgált 7 fészekben négy, 8-ban öt és 7-ben hat tojást talált. Ismert 7 tojásos fészekalja is. A kotlási idő 12-14 nap. A tojó csak a teljes fészekaljon kezd kotlani. A hím nem vagy csak nagyon ritkán váltja fel a tojót. Mindig a közelben tartózkodik, és éberen őrzi 60-80 m sugarú költő-területét.

A fiókák kis eltéréssel szinte egyszerre kelnek ki. Mindkét szülő eteti őket. Az öregek 10-15 percenként fordulnak a táplálékkal, de napközben van olyan időszak, amikor sokkal ritkábban etetnek. Minden alkalommal csőrükbe véve elszállítják a fiókák ürülékét. Az erdei szürkebegy fiókák 11-13 napos korukra csaknem teljesen kitollasodnak, de a farktollaik még rövidek, és repülni is csak kis távolságra tudnak. Többször előfordul, hogy a fiatalok szétszélednek az aljnövényzetben, ahol az öregek tovább etetik őket, amíg önállóak nem lesznek.

Táplálkozása

Az erdei szürkebegy fiókákat kezdetben apró rovarokkal, pókokkal etetik, később nagyobb rovarokat is hordanak, amelyeket a fák és a bokrok leveleiről, ágairól és a talajról szedegetnek össze. Télen apró gyommagvakat is fogyasztanak.

Képek

[nggallery id = 187]

Videó az erdei szürkebegyről:

Hang az erdei szürkebegyről:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!