Az év madara 2015-ben a búbosbanka

Jegyei

A búbos banka (Upupa epops) a madarak osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjéhez tartozó a bankafélék (Upupidae) családjába tartozó Upupa nem egyetlen faja. Népies neve fostos bugybóka. Röpte hullámvonalú, lepkeszerű. A levegőben fekete-fehéren keresztcsíkoltnak tűnik. Bóbitáját repülés közben felmereszti, de egyébként is sűrűn mozgatja.

Élőhelye

A búbosbanka élőhelye félsivatagok, füves puszták, erdős sztyepek, legelőterületek, nagy gyümölcsösök, kultúrtájak. Az Alpoktól északra fekvő területekre valószínűleg a középkorban, a legeltetett juhnyájak és marhacsordák nyomán vándorolt be. A haszonerdők terjedése, a gyümölcsösökben az öreg fák kivágása és a műtrágyázás századunkban ismét dél felé szorította. A Földközi-tenger medencéjében, ahol még ma is nagy területeken legeltetnek, gyakori madár. Hazánkban, különösen az alföldi tanyák, falvak és hodályok környékén, mindenütt előfordul. A búbosbanka pusztai madár, nem a vízben, hanem a homokban fürdik. Természetes tápláléka mellett vízre nincs szüksége.

Szaporodása

Tavasszal egész nap hallani a hímek messzire hangzó “up-up-up” kiáltását, amelyről a búbosbanka tudományos nevét kapta. Hangadás közben tollait a torkán felborzolja, gyengén nyitott csőrét a melléhez szorítja. A búbosbanka körülbelül június végéig hallatja hanját. A párok odúban költenek. Korhadt, öreg fák belsejében éppen úgy megtelepednek, mint hodályokban, pajtákban, ólak padlásain, farakások között. Fában szegény vidékeken sziklarepedésekben, kőfalak üregeiben vagy kutakban is megtalálni a búbosbankát. Költ kőrakásokban és löszfalak üregeiben is. Találtak már kotló bubósbankát porladó lókoponyában is. Odúját gyakran éveken át használja, néha növényi szálakkal, száraz levelekkel ki is béleli. Költési ideje délen márciusban, Közép-Európa nyugati felén május derekán, hazánkban néha április végén kezdődik. Kezdetben csak a tojó kotlik, és a hím eteti, de a kotlási idő vége felé a hím néha felváltja párját. A fiókák 16-18 nap alatt kelnek ki, testüket ritkásan nőtt hosszú piheszálak fedik. A fiókák és a kotló tojó fartőmirigyei a költési időben bűzös váladékot termelnek, a kicsinyek az odúba hatoló ellenséget jól célzott, bűzös ürülékkel fogadják. A fiókák 22-24 napig maradnak az üregben, szüleik rovarokkal etetik őket. Kirepülés után a család még együtt marad, amíg a fiatalok teljesen önálló válnak.

Tápláléka

A búbosbanka tápláléka rovarok, egyenesszárnyúak, sok lótücsük, giliszták. A zsákmányt feldarabolja, a levegőbe dobja, és olyan ügyesen kapja el, hogy éppen hosszú végével pottyan a madár nyelv nélküli torkába.

Érdekességek

A búbosbanka rokonai, a kúszó bankafélék és a szarvascsőrű-félék családjai a trópusokon honosak. Nemcsak élőhelyét, hanem életmódját és szokásait is tekintve nagyon eltér a rokonaitól. Csak neki van mozgatható tollbóbitája, és szemben a kuszó bankákkal és a szarvascsőrű madarakkal a búbosbanka főként a talajon mozog. Ahol nagyon elszaporodtak a seregélyek, ott az odúhiány miatt nagy konkurenciát jelentenek a búbosbanka számára.

Képek

Videók a búbos bankáról

Az MME videója:

Egy másik videó a búbos bankáról:

Hang a búbos bankáról:

Madarászás Tápiószecsőn

Szombaton, a tápiószecsői halastavakon jártunk. Úgy háromnegyedórás vonatozás után értünk Tápiószecsőre. Már a vonatból figyelmesek lettünk egy barna rétihéjára. Elindultunk az úton be a halastavakhoz. Közben már hallani lehetett a zöldikék énekét és a jól ismert “zsírozását”. Először csak hallottuk a madarakat, de később az úton sikerült egyet megpillantani egy fenyőfa tetején. A házak között molnárfecskék cikáztak. Továbbhaladva a halastavakhoz, észrevettünk egy fekete gólyát repülni messze a magasban. Az egyik farakáson pedig egy fekete rigóra lettem figyelmes, láthatóan, nem zavarta a mellette elhaladó tömeg. A séta közben és szinte végig a túra alatt énekeltek a barátposzáták és a csilp-csalp füzikék. Itt az elején (is) hallottunk erdei pintyet énekelni. Áthaladva a síneken, a bokros részeken, már javában énekelt a fülemüle, meglátni azonban nem volt esélyünk. Mindenközben még őzek is megjelentek a távolban egy tisztáson. Lassan odaértünk magukhoz a halastavakhoz. Belépés csak engedéllyel lehetséges, ugyanis magánterületről van szó. Több kisebb és nagyobb tóból áll ez a halastó-rendszer. Vannak leeresztett tavak is, ami a partimadár szempontból előnyös. Az első tavon rögtön felfigyeltünk egy tőkés récepárra, melyből a hímnek nem a szokványos színezete volt. Nem teljesen zöld színű volt a feje, elöl fehér színű. Ez egy hibrid faj volt, ritkán, de lehet ilyet látni. Szürke gémek, nagykócsagok repdestek felettünk, szinte minden halastónál. Itt az elején a tavaknál megfigyelhettünk egy táplálkozó kis lilét valamint 2 réti cankót is. Közben végig szólt a nádi tücsökmadár és 2 vörösgém is átrepült a fejünk fölött. A tavakon búbos vöcsköket, szárcsákat láttunk mindenütt valamint még kis vöcsök is megjelent, mindenki legnagyobb örömére. Ragadozó madarak közül többször láttuk a barna rétihéjákat – mind a nőstényt, mind a hímet – valamint egerészölyv is keringett fenn a magasban. Egy alkalommal egy füstös cankó is átrepült az egyik tavon. Már megszólaltak a nádirigók is “kiri kiri krakk krakk” hangjukon. Ahogy álldogáltunk olyan szerencsénk volt, hogy a fekete harkály pont fölöttünk repült át. Utána nem sokkal pedig örvös galambok és rögtön utána bakcsók – népies nevén vakvarjú – repült felettünk. Megszólalt a kakukk is, és a mély, búgó hangú bölömbika is. Ezek mellett a cserregő nádi poszáta is belekezdett énekébe. Az egyik legnagyobb tavon gólyatöcst figyeltünk meg valamint elég sok bütykös hattyú is tartozkódott a tavon. A récék közül említést érdemel a fokozottan védett cigány réce melyből nem is egy példány úszkált, továbbá láttunk még böjti récéket, kanalas récéket is. A kanalasgémek többször átrepültek a tavakon. Többször hallottuk a guvatot is. Az egyik nagyobb tavon, egymás mellett figyelhettünk meg két nagy kárókatonát és mellettük közvetlenül a kis kárókatonát. A halastavak után a társaság többi része, még elment az új ürge tanösvényre, jómagam már nem tartottam velük. Minden egybevetve, egy nagyon jól sikerült, madarakban gazdag túra volt. Számításaim szerint 40 madárfajjal találkoztunk a kirándulás során.

Képek

Madarászás a Tatai Öreg-tavon

Szombaton a tatai öreg tavon jártunk. Jómagam a déli pályaudvarról indultam és 1 órás vonatozás után szálltunk le a vonatról, a Tóvároskert megállónál. Itt csatlakoztunk a többiekhez és egy 15 perces sétával jutottunk le a tóhoz. A vasútállomástól a baji úton kell végigsétálni és meg is érkezik az ember az Öreg-tóhoz. A tóhoz érve igencsak felerősödött a szél. Mindjárt a kiindulópontnál egy csapat barátrécét pillantottunk meg, valamint dankasirályok is repdestek. Folytattuk az utat a sétálóúton, küzdve a széllel. Közben még néhányan csatlakoztak hozzánk. A tavon rengeteg récét láttunk, köztük volt a leggyakoribb récefaj a tőkés réce, valamint nagyon sok csörgő réce úszkált a tavon továbbá fütyülő récéket is láttunk. Az elején nagyon megtévesztő volt ugyanis a gácsér gesztenyebarna fején lévő zöld szemfolt, a fények miatt eleinte kéknek látszott. Majd másik szögből, megvilágításból, már persze zöldnek látszott. Itt és a tó más részéről is felfedeztünk 2 nagy pólingot valamint jó néhány nagy kócsagot és szürke gémet. Közben az égen nagy lilikek szálltak. Utunkat folytatva, mielőtt az erdős részhez értünk volna, tettünk egy kis kitérőt (no, nem a kocsmába), hanem egy kis utcába, ahol két fenyőn 2 fülesbagoly ücsörgött. Az ág csak fel le ringatózott és a szél a baglyok “fülét” is ide-oda fújta. De ez nem zavarta őket, mint ahogy mi sem, nyugodtan üldögéltek az ágakon. A bagoly fotót Bárdos Imrétől kaptam, köszönet érte.
Visszatérve a tóhoz, folytattuk a sétát már az erdős részen keresztül. Itt csuszkákat hallottunk valamint sikerült megpillantani egy süvöltőt is. Én az út során tengeliceket is hallottam énekelni valahol. A tónál egyébként az énekesek közül még barázdabillegők kis billegetek szorgalmasan. Elértünk az Által-érhez is, ami belefolyik a Tatai Öreg-tóba. Itt nagyon figyeltünk, hátha megpillantunk egy jégmadarat. Ez néhány szerencsésnek sikerült is, amikor visszafelé jöttünk, mert tettünk még egy kitérőt a sziget csúcsánál. Odafelé közben 2 daru repült magasan az égen. A sziget csúcsánál, pedig nyílfarkú récét pillantottunk meg, aki valahogy nagyon furán, nyakát “kitekerve” pihent a parton. A sétát visszatérve a rendes útra folytattuk, a szél újra feltámadt és a récék csak úgy ringatóztak a tavon. A sirályok is nagyon küzdöttek a repüléssel.
A várhoz érve igen fújt a szél, a tó úgy hullámzott a tenger, az embernek olyan benyomása támadt, mintha ott lenne valahol Angliában a tengerparton. Visszaértünk a kiindulópontra és megállapítottuk, hogy szép nagy sétát tettünk, ami igen gazdag volt madárfajokban. Én még a vonathoz igyekezvén egy fekete harkály hangját is hallottam a fák közül. Összességében az én olvasatomban kb. 25 madárfajt láttunk (ez az, amit én biztosan), amiből a récék egyedszáma volt a domináns.

Képek

A világ madárszemmel 6. rész: Magasra repülni

Kedves Látogató!

madarszemmel6

Szombaton az M1 14 órakkor vetíti a A világ madárszemmel című sorozat, hatodik, befejező részét.
Ez a rész, egy amolyan hogyan készült rész lesz. A filmezés több mint négy évig tartott. Ez idő alatt a stáb 6 kontinenst és 40 országot járt be. Végig különleges technikákat alkalmaztak, pl.: Afrikában siklóernyővel követték a keselyűket és modell-keselyű vitte a kamerát a rajban, de szintén itt, rádión irányított, pilóta nélküli repülőgép, azaz drón vegyült el a flamingók közé.Aki eddig végig követte a sorozatot, érdemes megnézni, hogyan is készültek a csodálatos felvételek.
Bízom benne, hogy aki nem tudta minden részt megnézni, vagy csak újból megnézné, azok megtekinthetik majd az M1 videótárában.

A világ madárszemmel 5. rész: Ázsia és Ausztrália

A világ madárszemmel 5. rész: Ázsia és Ausztrália

Az ötödik részben ezúttal 2 kontinens Ázsia és Ausztrália tájait utazhatja át a néző a madarak szemével. Pártás darvak kelnek át a Himalája egyik hágóján India felé, Rajasthanban (India nyugati részén) keselyűk figyelik a vadászó tigriseket.

szivarvanylori

GreatWallTower A szivárványlórik bejárják Ausztrália Aranypartját. Kínában pedig fecskék köröznek a Nagy Fal és a Tiltott Város felett.

 

Szombaton (2014. február 1) 13:40-kor az M1 műsorán.

A világ madárszemmel 4.rész: Dél-Amerika

Kedves Látogatók!

madarszemmel

Most szombaton (január 25-én) 14:10-kor kezdődik az M1-en A világ madárszemmel című sorozat következő része, mely Dél-Amerikát mutatja be, természetesen madárszemmel.

 

 

 

Előtte is érdemes már az M1-el tartani,mert Sir David Attenborough-ról láthatnak egy rövid portréfilmet.

Furcsán viselkednek a madarak Miskolcon

Furcsán viselkednek a madarak Miskolcon

A miskolci kórházban esténként tömegesen jelennek meg az emberek feje fölött keringő, hangosan rikácsoló varjak. A megkérdezett emberek legtöbbjének, Hitchock a Madarak című filmje jutott az eszébe.
A megkérdezett betegek, látogatók, kórházi dolgozók arról számoltak be,hogy telente az összes fa tele van a madarakkal, estefelé gyülekeznek, és csak úgy reggel fél hét körül repülnek ki, és van, hogy ablaknak is nekirepülnek. Nagyon sok ember fél tőlük, a Hitchcock-film rettegését idézi fel bennük.
Veres Tamás, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark gyűjteményvezetője próbál minden helyi lakost megnyugtatni, és azt mondja, a madártömeg semmilyen veszélyt nem jelent az emberekre, legfeljebb az lehet a probléma, hogy mindenhova odapiszkitanak. Az állatok elsősorban a meleg miatt keresik fel telente az emberi környezetet, és azért ilyen hangosak, mert rikácsolásukkal egyrészt egyben tartják a csapatot, másrészt, amikor már elfoglalták az éjszakázó helyüket, azt így jelzik a többi madárnak – magyarázta a gyűjteményvezető.
Az ablaknak pedig azért ütköznek neki néha, mert a madarak nem érzékelik úgy az üveget, mint az emberek. Az ilyen balesetek ellen úgy próbálnak védekezni, hogy ragadozómadár-sziluetteket ragasztanak fel az az üvegtáblákra, így a varjak elkerülik ezt a helyet – teszi hozzá az állatkert gyűjteményvezetője. Tavasszal egyébként az ide csak telelni érkező állatok visszaköltöznek Európa északabbi részébe, Lengyelország, Skandinávia térségébe.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ünnepi emlékülést rendez az MME alapításának 40. évfordulója alkalmából

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén 40 éves

A konferencián bemutatásra kerültek az MME eddigi tudományos és természetvédelmi eredményei. A rendezvény célja az egyesület természetvédelmi és tudományos eredményeinek, társadalmi szerepének és történetének bemutatása a 40 év összegzésével, bemutatva a történeti előzményeket is.

Videó a konferenciáról

Az oldalon több videó is megtalálható, a fenti link csak az első 2 órát fedi le, érdemes megnézi a többi részt is persze.
A konferencia megtekintését minden madár és természetszerető embernek szívből ajánlom!

Műsorajánló: A világ madárszemmel (Earthflight)

Kedves Látogatók!

Egy érdekes sorozatot szeretnék mindenkinek a figyelmébe ajánlani: A világ madárszemmel (Earthflight), a BBC sorozata az M1 műsorán ma 2014. január 4-én 12:35 perckor és jövőhét szombaton 2014. január 11-én 14:20-kor.

Íme egy kis előzetes:

2014-ben az év madara a túzok

Az év madara a túzok

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület(MME) – 1986 után ismét – az év madarának a túzokot (Otis tarda) választotta. Az elmúlt évektől eltérően, amikor is a “közönség” szavazott arra, hogy melyik madár legyen az év madara, most az MME úgy döntött, hogy mivel idén az egyesület megalakulásának 40. évét ünnepli, ezért a túzok, – mely a MME címermadara – érdemli ki az év madara címet. Írásomban e madarat mutatom be, rendhagyó módon, most a blogban, később majd ez a faj a szárazföldi madarak csoportjában, a darualakúak (Gruiformes) rendjében lesz megtalálható.



Jegyei

A túzok (Otis tarda) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe a túzokfélék (Otitidae) családjába tartozó túzok Otis nem egyetlen faja. Magyarország hivatalos madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1986-ban „Az év madarává” választotta. A legsúlyosabb madárfaj Európában, a kakas testtömege akár 16 kg is lehet, a tyúk kb. 4 kg. Pulyka nagyságú, vízszintes tartású madár. Amikor nekifutás után a levegőbe emelkedik, szárnyán feltűnik a nagy fehér folt. Röpte a ludakéra emlékeztet. Az öreg kakasokat a foszlott dísztollakból álló bajusz jellemzi, ami csak a hatodik életévükre fejlődik ki teljesen. A túzok gyakorlatilag néma. Európa egyik legfélénkebb madara közé tartozik, a közeledő ember elől már 400-500 méterről menekül, a traktorokat is csak 250 méterre várja be.

Élőhelye

A túzok élőhelye a tágas sztyep, kultúrsztyep. A túzok számára a hajdani földművelés kedvező, és a madár Közép-Európában sokfelé gyakorinak számított. A mezőgazdasűgi gépesítést követően állománya mindenütt és folyamatosan fogy. Az ausztriai Seewinkelbe (Hanság) a repcetermesztés megkezdését követően az 1920-as évek táján Magyarország felől vándorolt be. A repce jelenti fő táplálékát. Hazánkban a túzokok száma szintén nagyon megfogyatkozott, jelenleg körülbelül 1500 példánya él.

Szaporodása

A túzokkakasok áprilisban a korábbi megszokott dürgőhelyükre vonulnak, és ott némán, szárnyaikat kifordítva, és ezáltal sok fehér tollat mutogatva dürögnek, a leghatásosabban a kora reggeli és alkonyati órákban. A messziről is látható, vakító fehér szín csalogatja oda a tyúkokat, majd a párosodás után, ismét eltávolodnak. A fészekként szolgáló sekély gödröt jóval távolabb kaparják ki.. A költések többnyire május eldő felében kezdődnek meg,a kotlási idő 21-26 nap, vagyis rövidebb mint a házi tyúké, amely 28-30 napig ül a tojásokon. A túzok fészekalja 2-3 tojásból áll. A tyúk többnyire reggel, déltájban és este hagyja el 15-60 percre a fészket. Ezután megforgatja a tojásokat és tovább kotlik. A csibék nyomban futnak, egyébként eleinte nagyon ügyetlenek. A tyúk az első két héten a rovartáplálékot eléjül tartva eteti őket. Öthetes korukban már repülnek a kis túzokok, ősszel a kakasok és a tyúkok külön csapatokba verődnek.

Tápláléka

A túzok tápláléka fűfélék, mindenfelé mag, emelett rovar, apró rágcsáló(egér), madártojás, férgek, tojás. Télen a víz helyett havat fogyasztanak. Téli táplálékukban nagyon fontos a repce és a takarmánykáposzta, melyekkel a csapatokat helyhez lehet kötni.

Védettsége

A túzok fokozottan védett madárfaj. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (International Council for Bird Preservation, ICBP) túzokvédő csoportja a különösen veszélyeztetett túzokfélék (Otidae)közé sorolta a reznekkel együtt, ami egy másik túzokféle, ami még a múlt században költött hazánkban.
A túzok Magyarországon 1970 óta fokozottan védett, eszmei értéke egymillió forint. A populáció csakis aktív módszerekkel őrizhető meg. A LIFE Túzokvédelmi Program keretében megvásárolt földeken szakemberek irányítják a területek kezelését, gyepesítését, lucerna- és repcetelepítést, valamint az egyéb munkákat. Az 1975-ben alapított dévaványai túzokrezervátumban a túzokfiókákat mesterségesen nevelik. A természetes élőhelyükön meg nem védhető fészekaljakat megmentik, a csibéket felnevelik, és visszajuttatják a természetbe.
A Hortobágyi Nemzeti Parkban 80 kilométer hosszan föld alá helyezték az elektromos vezetékeket, más vezetékekre pedig Firefly-t, azaz „szentjánosbogár” nevű, fluoreszkáló eszközöket szereltek. A túzok ugyanis nagy testéhez kpest igen gyorsan repül (elérheti a 60 km/órát is), a vezetékek pedig pont a szokott repülő magasságában húzódnak. A rosszul navigáló madár számára az ütközés a legtöbb esetben csonkolásossal és halállal jár. Erre akkor figyeltek fel, amikor 2000-ben, illetve 2003-ban így vesztette életét két, rendkívül ritka, ugyanabból a fészekből származó albínó túzok. A „szentjánosbogarakból” azonban csak a legveszélyesebb pontokra jut.

Képek


Videó a túzokról (a spektrum tv-ről):

Hang a túzokról: