Nagy bukó

Jegyei

A nagy bukó (Mergus merganser) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Testhossza 58-66 centiméter, a szárnyfesztávolsága 82-97 centiméter, testtömege 900-2100 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. A hím feje és háta fekete színű, fejhez simuló tollüstökkel. A tojó feje vörösesbarna színű, háta kékesszürke. Hegyes, a csúszós halak megfogására alkalmas csőre van.

Élőhelye

A nagy bukó Izlandon, a Brit-szigeteken, Európa és Ázsia északi részén, Kamcsatkáig költ. Szigetszerűen előfordul Európa más tájain is. Észak-Amerika középső részein is megtalálható. Élőhelye költési időben a fákkal szegélyezett, tiszta vizű, halakban gazdag folyók és tavak. Télen folyami vízlépcsőkön, tavakon és tengeri öblökben látható. Hazánkban, főleg a Dunán rendszeres átvonuló és téli vendég.

Szaporodása

A nagy bukó tojója márciusban már a fészek helyét keresik, melyet korhadt fák üregébe rakja, és pehelytollal béleli ki. Megtelepednek sziklaüregekbenm romok között, pajtákban és még csűrökben is. A fészekalj 7-9 tojásból áll, melyeken 32 napig kotlik. A fiókák kikelésük után 24-36 órával már elhagyják a fészket, és 8-10 nap múlva már kis halakat is fognak. A költésben és a fiókák felnevelésében csak a tojó vesz részt.

Tápláléka

A nagy bukó főleg ujjnyi halakat fogyaszt, nagyobbakat ritkán fog. Tavasszal békákat is eszik. A sekély vízben halászó bukók a felszínen úszva és szárnyukkal csapkodva egy kis öbölbe terelik a halat, ekkor alábuknak, és keskeny, fűrészes szélű csőrükkel kapják el őket.

Képek

[nggallery id = 54]

Videó a nagy bukóról:

Hang a nagy bukóról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!