Vörös kánya

Jegyei

A vörös kánya (Milvus milvus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Wales nemzeti madara

Farka erősen villás, színezete rozsdavörös, a feje világosabb. Röpte hintázó, vitorlázó, szárnyfesztávolsága 160 cm.

Élőhelye

A vörös kánya élőhelye a kultúrterületek vadban bővelkedő, inkább nyirkos részei, akár a települések határában is. A közép-hegységekben ritkább, a magas helyekben nem él. Hazánkban elvétve fészkel.

Szaporodása

A vöröskánya-párok tavasszal látványos nászrepülést végeznek a revír fölött, közben nagy magasságból meredeken zuhannak a fészekre. Többnyire a varjak vagy az egerészölyvek otthonát foglalják el, amelyet azután rongyokkal, papír és műanyagdarabkákkal bélelnek. Előfordult már, hogy anyaggyűjtés közben madárijesztőt téptek szét, vagy a szárítókötélről loptak ruhadarabokat. A tojó többnyire 3 tojást rak, ezeken 28-30 napig kotlik. Az öreg madarak a fiókáknak szánt táplálékot néha 10 kilométerről hordják a fészekhez.

Tápláléka

A vörös kánya tápláléka apróbb gerincesek, így békák és hüllők, de rájár a dögre is, és felkeresi a szeméttelepeket is. Felkapja az úton elütött vagy a réten a kaszálógépek által elpusztított állatokat, a vízben sodródó döglött halat vagy más ehető hulladékot röptében emeli fel a felszínről. Előfordul, hogy apró madarak fiókáit a fészekkel együtt kapja fel és repül el velük, de ha a kotlós nem ügyel rájuk, megdézsmálja a konyha közelében keresgélő csibéket. A középkorban a vörös kányákat mint a hulladék eltakarítóit szívesen látták a városokban, és madarak annyira bizalmasak voltak, hogy a kézből elvették a táplálékot.

Képek

[nggallery id = 254]

Videó a vörös kányáról

Hang a vörös kányáról