Süvöltő

süvöltő

Jegyei

A süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 25 centiméter, testtömege 25 gramm. A hímnek az alsórésze élénk rózsaszínű, fartöve fehér, feje fekete és hátszíne kékesszürke, a tojó hasonlít a hímhez, de sokkal egyszerűbb színezetű. Csőrük rövid és lekerekített, éles élű, alkalmas a magvak és rügyek fogyasztásához.

Elterjedése

A süvöltő Eurázsia fenyőöveit és az ezekkel határos vegyes (lomb- és fenyő-) erdőket lakja.

Hazánkban bizonyítottan fészkel Sopron és Kőszeg környékén, az Őrségben, a Medves-hegységben és a Bükkben. Feltételezhetően költ még a Mátra és a Zempléni-hegység luc-, illetve tű- és lomblevelű elegyes erdeiben is. A fenyőtelepítések hatásaként időszakos megtelepedés várható középhegységeinkben és az ország nyugati részén másutt is.

Fészkelőhelye

A süvöltő tisztásokkal szabdalt lucosokat, dús aljnövényzetű elegyes (lomb- és fenyő-) erdőket, erdőközeli magános luc- vagy jegenyefenyőket, életfa és hamisciprus fasorokat, buxusokban gazdag parkokat, kerteket, arborétumokat, temetőket választja fészkelőhelyül.

Szaporodása

A süvöltő általában évente kétszer költ. Az első költésre májusban, a másodikra június-júliusban kerül sor.

Fészekrakásra a fenyők, ciprusok, tiszafák vagy más örökzöldek olyan részeit választja ki, ahol a megépített fészket szinte minden oldalról – kiváltképp fölülről – takarják, védik a hajtások. Fiatalabb fáknál ez lehet a törzs mellett, de a fészek az esetek többségében egy kihajló ág középső részén található, többnyire 2-3 m magasan. (Ha ebben a szintben nincs megfelelő sűrűségű hely, néha akár 15-20 m magasan is lehet a fészek.) 

A tojó egyedül épít. A fészek alapja vékony, száraz ágacskákból, kevés mohából és zuzmóból áll, a csészéje pedig lágyszárú növények gyökereiből épül, néha laza szőrbéléssel. A fészek külső átmérője 11-16 cm, a csészeát-mérő 7-7,5 cm, mélysége 3,5-4 cm, a fészek magassága 5-7 cm.

A süvöltő 5-6 tojását naponta rakja le. Csak a tojó kotlik, a hím közben táplálja. Az etetés előtt a tojó leszáll a fészkéről, és jellegzetes mozdulatokkal kéri az eleséget, amelyet a hím a tátott csőrébe dug. Az etetés után mindketten elrepülnek, de néhány perc múlva a hím visszakíséri párját a fészekre. A fiókák 12-14 nap múlva kelnek ki, mindkét szülő táplálja őket. Egynapos korukban Bechtold szerint 33 alkalommal, átlag 27 percenként etették a fiókákat. A fiókák 14-16 napos korukban repülnek ki, és pár hétig a szüleikkel maradnak.

Táplálkozása

A süvöltő gyommagvakat (szőrös disznóparéj, muhar, libatop, laboda), kisebb magvú fák termését, elsősorban a hegyi juhar magját és a fagyai bogyóit, valamint kocsánytalan tölgy, korai és hegyi juhar, mogyoró, hársak, gyertyán, éger, nyír, cseresznye, vörösfenyő rügyeit, éger, nyír, kőris, luc és erdeifenyő kipergett magvait fogyasztja. A soproni Lövérekben és Brennbergbányán rendszeres vendége a napraforgómaggal terített etetőknek. Pátkai megfigyelte, amint 400-500 példány a budakeszi erdőben, a tölgyek lehullott levelein levő gubacsokat (selymes gombgubacs) morzsolta szét és evett, valószínűleg a gubacsokban található gubacsdarázslárvák miatt.

Képek

Videó a süvöltőről:

<

strong>Hang a süvöltőről:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close