Sárga billegető - Európa madarai

Jegyei

A sárga billegető (Motacilla flava) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a billegetőfélék (Motacillidae) családjába tartozó faj

Testhossza 17 centiméter, szárnyfesztávolsága 23-27 centiméter, testtömege 14-21 gramm.[5] Feje búbja, szemsávja és fültájéka, tarkója s nyakának hátsó része hamvas szürke. Szemöldöksávja fehér. Háta olajzöld. Álla fehéres, alsóteste élénk-sárga. A szeme sötétbarna, a csőre és a lába feketék.

Elterjedése

A sárga billegető Európa és Ázsia legnagyobb részén (a magashegységek és a trópusi területek kivételével), Északnyugat-Afrikában és a Nílus torkolat-vidékén, valamint Észak-Amerika alaszkai partjainál költ.

Számos alfaja ismert, ezek közül Magyarországon kettő fészkel. A törzsalak (Motacilla flava flava) igen gyakori, minden vizenyős réten megtaláljuk, a dél-európai alfaj, a kucsmás billegető (Motacilla flava feldegg) viszont csak alkalmilag, szórványosan fészkel néhány területen, sokszor évekig nem is költ nálunk.

Fészkelőhelye

A sárga billegető a vízi élőhelyek közül a sekély, időszakos vízborítású zsombékosok, sásrétek jellegzetes madara. Néha kissé szárazabb környezetben is megtelepszik. Fészkét általában a félmagas vagy magas füvű, zsombékoló növényzet között találjuk.

Szaporodása

A sárga billegető május közepétől július végéig tart. Évente egyszer, ritkán kétszer költ.

Zsombékoló faj. A hím éneklő- és őrhelyei revírjében a sásréti vagy szikes mocsárréti növénytársulásokban szálanként jelenlevő kórós, nagy termetű növények.

A fészket a tojó építi a talajra kis mélyedésbe, gyakran fűcsomó vagy más növény alá. Külső részét fűszálakból rakja, belülről szőrrel és más puha anyaggal finoman béleli.

A sárga billegető fészekalja 5-6 tojásból áll. Kovács G. 1981-ben a Hortobágyon 7-es fészek-alját találta. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik. Csak a tojó kotlik. A fiókák a 13-14. napon kelnek ki és 11 napos korukig maradnak a fészekben, de a röpképes kor elérése után is sokáig összetart a család. Etetésükben mindkét szülő részt vesz.

A másik alfaj, a kucsmás billegető költési, fiókanevelési adatai nagyjából megegyeznek a törzsalakéival, élőhelye is azonosnak mondható.

Táplálkozása

A sárga billegető változatos összetételű rovartáplálékot fogyaszt. Fészkelési időben fiókáit leginkább sáskákkal eteti, ezenkívül nagy számban fordulnak elő a táplálékában apró lepkefajok, és azok hernyói, valamint bogarak is.

Legjellegzetesebb táplálékszerző helye a jószágjárta legelő, ahol gyalogolva, futkosva zsákmányol rovarokat. A legelésző juhok, szarvasmarhák között néha csapatosan is mozognak a sárga billegetők, szinte a jószág szája előtt lesik a felzavart sáskákat, bogarakat. Vonulási időszakban, különösen áprilisban és szeptemberben olykor száz példányból is áll ez az érdekes táplálkozó együttes.