Nyaktekercs

Jegyei

A nyaktekercs (Jynx torquilla) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 25-27 centiméter, testtömege 30-45 gramm. Csőre kúp alakú, farka lekerekített. Háta szürke, barna-fekete foltokkal, torka sárgásfehér, melle és hasa szürkés, vörösbarna evezőtollain feketés harántsávokkal, farkán öt sötétebb harántsávval.

Elterjedése

EA nyaktekercs Európában a sarkkör alatti területeken, Dél-Spanyolország és a Balkán-félsziget kivételével, mindenütt költ. A Brit-szigeteken csak foltszerű az elterjedése. Északnyugat-Afrikában is fészkel. Európában 1, Ázsiában 5 alfaja ismert. Közép-Európában átlag 800 m tengerszint feletti magasságig fészkel.

Magyarországon általánosan elterjedt, de az összefüggő erdőségeket, fátlan, kopár területeket nem kedveli. Gyakori fészkelő az előhegységi területeken, dombvidékeken. Gyümölcsösök jellegzetes fészkelője. Városi kertekben is szívesen megtelepszik, ha azokban megfelelő odúk is vannak.

Fészkelőhelye

A nyaktekercs ligetes, rétekkel tarkított erdők, parkok, gyümölcsösök lakója. Kedvelt fészkelőterületei a középhegységi erdőszéli tölgyesek. Odúlakó. Az odú kiválasztásában nem túl válogatós. Alacsony és magasabb elhelyezkedésű odú, néha repedés, földbe vájt lyuk, egyaránt alkalmas megtelepedéséhez. Kivételesen maga is vés odút. Ha akad bőven fészkelőhely, nem agresszív fészekkonkurrens. Ilyen-kor inkább az alacsonyabban levő odúkat választja, s jól megfér cinegékkel, verébbel és más fajokkal is. Fészkelő-hely szűkében uralkodó fajjá válik, és előfordul, hogy a tojásokon kotló mezei verebet vagy cinegét kilakoltatja az odúból.

Szaporodása

Május második felétől kezdődik költése. Pilisi tapasztalatok szerint június 10-12-én teljes a fészekalja. Másodköltés, ha van (a Pilisben 5 év alatt egyszer figyelték meg), július közepére esik.

A nyaktekercs fészket nem épít. Az odú csupasz aljára vagy más faj korábbi költéséből származó fészekanyagára rakja 7-12 tojását. (A Pilisben vizsgált 16 fészekben az átlag 9 volt.) Naponta egy tojást tojik, de kotlani csak a 5-7. lerakása után kezd, ezért a fiókák között lényeges méretbeli különbség van. Főleg a tojó kotlik, a hím csak alkalmanként, elsősorban a déli órákban váltja fel. 12 (14) napig üli a tojásokat.

Ha a kotló madarat megzavarják, jellegzetes sziszegéssel, kígyószerű fejcsavargatással, a fejtetőtollak borzolásával reagál.

Táplálkozása

A nyaktekercs tápláléka legnagyobbrészt hangya. Fiókáit kizárólag hangyákkal (lárvák, bábok, kifejlett állatok) eteti. Alkalmilag hernyókat, apró rovarokat is fog. Nyelvét – amelynek végén apró horgok vannak – mint lépvesszőt használja a táplálékszerzéshez. Bedugja a hasadékokba, bolyhokba, a rámászó rovarokkal visszahúzza és lenyeli azokat.

Képek


Videó a nyaktekercsről:

Hang a nyaktekercsről:






HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close