Feketenyakú vöcsök

Jegyei

A feketenyakú vöcsök (Podiceps nigricollis) a vöcsökalakúak rendjébe, ezen belül a vöcsökfélék családjába tartozó vízimadár. Teljes hossza kb. 30 cm. Tavaszi vonuláskor és a nászidőszakban messziről hallható
kéthangú trillája.

Élőhelye

A feketenyakú vöcsök Európa keleti felén gyakori. Hazánkban főként a keleti országrészben vannak telepei. Halastavakon, mocsarakon, lassú folyású vizekben tartózkodik, ahol nyílt felületeket és gazdag, víz alatti
növényzetet találnak. Nádszegélyre ennek a fajnak nincs szüksége. Fészkel még Észak-Amerikában, Kelet-és Dél-Afrikában is. Gyakran költ telepesen. Hazánkban 40-60 pár van együtt, de keletebbre nem ritkák a 150 páros kolóniák sem. A vöcskökre jellemző úszó fészkek szinte teljesen nyíltan helyezkednek el a vízinövények úszó levelei között. Néha költenek dankasirálytelepeken is.
Vonuló madár, főként éjszaka repül. Csak a vízről tud felszállni. Ősszel tavakon gyülekeznek és együtt vedlenek.

Szaporodása

A feketenyakú vöcsök nászviselkedése is telepesen zajlik. Még elkezdődik a telelőterületen, de a csúcspontja a költőhelyre érkezéskor éri el március és május környékén. Udvarlás közben a partnerek azonos pózokba
helyezkednek el. Ezeknek külön nevük is van: macskapóz, szellempóz, pingvintánc, páros futás, párzási trilla. A kotlás május-júniusban történik, a pótköltések júliusban is előfordulnak. A fészekalj 4 tojásból áll, a madarak a hasukkal érzékelik a tojások számát. A fiókák 20-21 nap alatt kelnek ki. Hasonlóan más vöcsökfajokhoz a szüleik a hátukon viszik őket és a szárnyfedők alatt a víz alá is lemerülnek velük.Meleg időben hosszabb időre is elhagyják a szülők a fészket, ilyenkor a tojásokat a nap melegére bízzák.

Tápláléka

A feketenyakú vöcsök táplálékát a nyílt vízen, úszva és bukva szerzi. Főként vízirovarokat, bolharákokat, víziászkákat, csigákat, békalárvákat, és apró halakat zsákmányol, és növényeket is fogyaszt.