Jegyei
A daru, közönséges daru vagy szürke daru (Grus grus) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe, azon belül a darufélék (Gruidae) családjába tartozó faj. Testhossza 110-120 cm, szárnyfesztávolsága 190-220 cm, testtömege 4500-6000 gramm. Az alapszíne palaszürke. A fejtető piros színű. Szabályos ék alakban vagy nyújtott ferde vonalban repül, hangja messzire hangzó, trombitaszerű krúgatás. Vonulás idején, különösen októberben néha éjszaka is hallani a városok felett.
Élőhelye
A daru költ Észak-Európában, helyenként Közép,-Dél és Délkelet-Európában, valamint Törökországban is. Hazánkban a század elején még költött, azóta csak átvonuló. Hortobágyon ősszel több tízezres tömegei tanyáznak.
Szaporodása
A daru költőhelyként zavartalan helyet keres nádasokban, mocsarakban, vizes erdei tájakon, vagy lakatlan pusztákon. A daru kakas jellegzetes tánccal és hangokkal udvarol a tojónak. Sikeres nász esetén a fészket növényi anyagokból, lehetőleg víz által védett helyre készítik. Fészekalja 2 tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő felváltva 28-30 napig kotlik. A fiókák néhány nap múlva már elhagyják a fészket, de a vonulás idejéig a szülők még gondoskodnak róluk. A fiatal madarak 3 éves korukra válnak ivaréretté. Az orosz sztyepeken a pásztorok szívesen nevelnek fel egy-egy fiatal darut. Ezek olyan szelídek lesznek min a kutya, és mindenüvé követik a csordák. Nagyon figyelmes madarak, ha libatojást tesznek alájuk, kikeltik azokat is, és felnevelik a kislibákat.
Tápláléka
A daru mindenevő. Rovarokat, magokat, gyökereket fogyaszt. Vonulás idején gyakran láthatók a tarlókon – a Hortobágyon kukoricatarlókon -, ahol állati és növényi eredetű táplálékot egyaránt találnak.
Képek
