Seregélyfélék

A seregélyfélék közepesnagyságú madarak. Csőrük hossza többnyire akkora, mint a fejük, ritkán valamivel hosszabb vagy rövidebb; lehet egyenes vagy gyengén hajlott, karcsú, a hegye felé egyenletesen vékonyodó, néha azonban varjúszerű, szabadon álló orrlyukakkal, csüdjük középmagas, meglehetősen erős, elül széles pajzsokkal borított, hátul két síma sínnel. A meglehetősen hosszú és hegyes szárny tíz evezőtolla közül az első igen rövid, ritkán éri el a második hosszának a felét. A tizenkét tollból álló farok többnyire meglehetősen rövid. Tollazatuk dús, de kemény és színe igen különböző. A fiatalok első ruházata legtöbbnyire sávozott.

A seregélyek a verébalkatú madaraknak az egész óvilágra igen jellemző, körülbelül 50 nemet, több mint 200 fajt és válfajt felölelő családját alkotják. Mint rendkívül társaságkedvelő madarak nemcsak a költés szakán kívül, de az alatt is kisebb-nagyobb csapatokba verődnek és közösen intézik el teendőiket. Táplálékuk rovarokból, férgekből és csigákból kerül ki, mellesleg gyümölcsöt és egyéb növényi anyagokat is fogyasztanak; kártevésük mégsem jöhet komolyan számba. Az összes fajok könnyen és soká bírják a fogságot; némelyek fogságban az elképzelhető legmulatságosabb madarak közé tartoznak.

A seregélyfélék családja Bowdler Sharpe szerint két alcsaládra oszlanak, amelyek közül az egyik jóval nagyobb, mint a másik, az egyik a nyűvágók, a másik a seregélyek alcsaládja.

Csonttollú

Jegyei A csonttollú (Bombycilla garrulus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a csonttollúfélék (Bombycillidae) családjába tartozó faj. Seregély nagyságú madár. Tollazata selymesen puha, rövid farkának csúcsa sárga, farkcsíkja szürke. Tollbóbitája és ciripelő hangja van. Zárt csapatban, a seregélyekre emlékeztetően repül. Élőhelye A csonttollú Európa legészakibb tájainak fenyveseiben és nyíreseiben, azok északi határáig fészkel, elterjedése … Olvass tovább