Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
Északi őszapó Az északi őszapó (Aegithalos caudatus caudatus) az őszapó (Aegithalos caudatus) faj egyik, Észak-Európában honos alfaja. Mint minden őszapó faj, jellemzően 13-15 centiméteres: teste apró, kerekded, melyhez 7-9 centiméter hosszú farok kapcsolódik. Röptük szaggatott, mozgásuk akrobatikus. Általában családi kötelékben, kis csapatokban mozog. Bizalmas, de nyughatatlan faj, általában csak rövid ideig hagyja magát megfigyelni. Hangja … Olvass tovább
Jegyei Az őszapó madár olyannak látszik, mint egy apró, puha tollcsomó, hosszú farokkal. A legvékonyabb gallyakon keresgél, és ha nagyobb zsákmányra bukkan, lábával leszorítja, és úgy darabolja fel a csőrével. Hangja finom „szi-szi-szi” és „zizirri”. Élőhelye Az őszapó madár élőhelye bokros, aljnövényzetű ligetes erdők, parkok, fenyvesek, folyóárterek. Szaporodása Az őszapó madár fészke 8-14 nap alatt … Olvass tovább
Az őszapó fészek Az őszapó március első felében kezdi építeni fészkét, amely sokszor tönkremegy (megrongálódik) a gyakori, erős szélviharok, kései havazások és hideg esőzések miatt. Ezért új fészket építőkkel még április végén és májusban is találkozhatunk. Ezek minden esetben pótköltések. Évente csak egyszer költ, rendszerint április első vagy második felében. Ovális alakú, zacskószerű, zárt fészket … Olvass tovább
Őszapó hangja A megállás nélkül mozgó őszapó csapatok háromtagú, éles „szri-szri-szri” és kissé kirobbanó „szerrr” hangot adnak. Egy beszédes, kattanásszerű „pt” (vagy „zepp”) hangja is ismert. Elnyújtott, magas trillája is hallható, ha ideges vagy izgatott. Az őszapó hangja, éneke lágy, csiripelő, de ritkán hallható. Az őszapó hangja Kapcsolódó madarakMiért varázslatos az őszi madármegfigyelés – … Olvass tovább
Kakukk hangja A kakukk hangja a közismert, kéttagú, izgalmi állapotban néha háromtagú „ka-kukk” kiáltás. Kergetőzéskor érdes, szaggatott „gru-kcse-kcse-kcse” hangot hallatt. A nőstény hangja erős, gyors, bugyborékoló trilla: „piüplüplüplü…”. A fiatalok rekedtes, makacsul ismételt „pszrí” hangon sírnak eleségért, de még gyakran vonuláson is hallatják. A kakukk hangja Kapcsolódó madarakMiért varázslatos az őszi madármegfigyelés – és…Őszi … Olvass tovább
Jegyei Az ökörszem madár apró, vörhenyesbarna madárka, rövidke farkát csaknem meredeken felfelé tartja. Alacsonyan és surrogva repül. Teljes hossza 9,5 cm. Élőhelye Az ökörszem madár élőhelye sűrű aljnövényzetű erdők, parkok, páfrány- és szedersűrűségek, szívesen tartózkodik a víz közelében. Hazánkban az erdei patakvölgyeket kedveli. Szaporodása Az ökörszem madár hímek gyakran télen is énekelnek. A hím tavasszal … Olvass tovább
Ökörszem hangja Az ökörszem izgatott állapotban kemény „cserrrr” hangon cserreg vagy egytagú csettegést „csett!” hallatt, néha hosszasan, ezeket váltogatva szól. Az ökörszem hangja, éneke termetéhez képest meglepően erős, kissé a kanáriéra emlékeztető, fémesen csengő, magas hangok és trillák keveréke, pl. „zitrivi-szi szvi-szvi-szvi-szvi-szvi zivüszi zü-zü-zü-zü szi-zirrrr szvi-szvi-szvi sziju-zerrrr szivi”. Rendszerint takarásban énekel. Az ökörszem hangja Kapcsolódó … Olvass tovább
Örvös galamb ellensége A varjak, a baglyok, héják, ölyvek az örvös galamb ellenségei közé tartoznak. Helyezd a galambok természetes ellenségének műanyag replikáját az erkélyre, hogy elriaszd a madarakat. Ez a módszer működik mű-héjával, -bagollyal és –ölyvvel is, csak ne felejtsd el időnként átrakni a madárijesztőt! Még jobb, ha macskád vagy kutyád van, mivel a galambok … Olvass tovább
Örvös galamb tojás Az örvös galamb fészkét erdőkbe, erdőfoltokba, kertekbe, parkokba rakja, előfordul, hogy fátlan területen költ. Az ágakból, gallyakból lazán összerakott fészek cserjéken és fákon van különböző magasságban. Az első tojást délután vagy este rakja le a tojó. Két tojás lerakása közt 1-2 nap a különbség. Az első tojás lerakása után megkezdődik a kotlás. … Olvass tovább
Örvös galamb fészek Az örvös galamb fészkét erdőkbe, erdőfoltokba, különböző magasságokba, néha magasabb cserjékbe, mindig ágakból rakja. Városok parkjainak magasabb fáin, sőt épületek eldugott zugába is fészket rak. A fészekalja kettő sárgásfehér tojásból áll. Évente kétszer, áprilisban és júniusban költ. A szülőpár felváltva költ, s a kotlási idő 15-17 nap. A tojás nagysága 39 x … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.