Az európai madárfajok részletes bemutatása, fotókkal, videóval, hanggal. Vízimadarak, énekesmadarak, ragadozó madarak, galambok, fakopáncsok, pelikánok, hattyúk, pintyek, bagoly
Seregély fióka A seregély költési időszaka tavasszal és nyáron van. A párzást követően a tojó naponta egy-egy tojást tojik néhány napon keresztül. A tojások keltetése tizenhárom napot vesz igénybe és a legutoljára lerakott tojásból mintegy 24 órával később kel ki a fióka, mint a legelsőből. A kotlásból mindkét szülő kiveszi a részét, de a tojó … Olvass tovább
Seregélyek riasztása A szőlőterületek, gyümölcsösök ősi ellensége a seregély. Nyár közepétől a szüret időszakáig megdézsmálja az érett gyümölcsöket, szőlőszemeket, és amit nem eszik meg, azt az izgága mozgásával leveri, megsebzi. A védekezés klasszikus módszerei sokszor hatástalanok ellene, mert a madarak hozzászoknak szinte mindenhez. A seregély állandó, védett madarunk, általában csapatokban, seregben támad. A látszat ellenére … Olvass tovább
Jegyei A seregély madár zömökebb, mint a fekete rigó, teljes hossza 22 cm, súlya 80 gramm. Tollazata télen és kora tavasszal zöldesen csillogó fekete alapon szürkével pettyezett. A nyár folyamán a szürke tollhegyek lekopnak, és a madár tollazata lassan feketévé válik. A frissen kirepült fiatalok szürkésbarnák. Ősszel először az oldalukon, végül a fejükön és a … Olvass tovább
A seregély természetes ellensége(i) A seregélyek természetes ellensége a madarak közé tartozik. A seregélycsapatok jellemző reakciója ragadozómadarak felbukkanása esetén az, hogy a levegőbe emelkedik az egész csapat és gyors ütemben változtatják az alakzatokat. A csoportba verődött madarakat a ragadozók igen ritkán választják zsákmányul. A seregélyek kifejlett egyedeit főleg héják (Accipiter gentilis), karvalyok (Accipiter nisus) ejtik … Olvass tovább
Seregély vészjelző hangja A seregély vészjelző hangja, a vészjelzés egy érdes kiáltás és, amikor együtt táplálkoznak a seregélyek, akkor folyton csipkelődnek egymással. Cseverésznek egymással a fürdőhelyen és az alvóhelyen, amely jelentős zajnak teszi ki a környéken élőket, ami zavarhatja a közelben lakó embereket. Amikor egy csapat seregély együtt repül, akkor a madarak összhangban mozduló szárnyainak … Olvass tovább
Seregély hangja A seregély hangja elnyújtott „sztíh”, ragadozó megpillantásakor éles „kjett!”. A fiókák hullámzó, érdes zümmögéssel követelik az eleséget, a kirepült madárnál ez szinte fémes kereplés. Tavasszal többnyire odúja közelében, de néha meleg, napos őszi és téli napokon is előadott éneke hangos glisszandó füttyökből és meglehetősen lágy, kattanásszerű hangokból, nyikorgásból és más madarak hangjának (leggyakrabban … Olvass tovább
Sarlósfecske hangja A sarlósfecske hangja változó, éles, monoton sivítás: szríír”, a végén néha ereszkedő (v. emelkedő). Nyári estéken a szorosan együtt húzó csapatok jellegzetes, sivító kórusban szólnak. A sarlósfecske hangja Kapcsolódó madarakMiért varázslatos az őszi madármegfigyelés – és…Őszi madármegfigyelés profi módra – minden, amit az…A legjobb helyek Magyarországon őszi…Bevezetés
Sárgarigó képek Ezen az oldalon a sárgarigóról nézhetsz meg képeket. A sárgarigó, régies nevén aranymálinkó; (Oriolus oriolus) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a sárgarigófélék (Oriolidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2002-ben „Az év madarává” választotta. Sárgarigó képek Kapcsolódó madarakMiért varázslatos az őszi madármegfigyelés – és…Őszi madármegfigyelés … Olvass tovább
Sárgarigó költöző madár A sárgarigó költöző madár. Tavasszal csak a fák teljes kilombosodása után, április utolsó napjaiban vagy május elején érkezik. Ősszel szeptember 10-e táján láthatjuk az utolsó példányokat. A sárgarigó a telet Kelet-Afrikában tölti. A hazai gyűrűs példányok legtöbbjét (10 példányt) Görögországból jelentették vissza, valamennyit az őszi vonulási időből. A tavaszi visszajelentések (Tunézia, Szicília … Olvass tovább
Sárgarigó fészek Legkorábban május 17-én találtak teljes sárgarigó fészekalját, rendszerint azonban csak május utolsó harmadában kezd fészkeléshez. A sárgarigó költési ideje július közepéig tart. Évente egyszer költ. Pótköltése ritkán fordul elő. Mindig lombos fákon fészkel, leggyakrabban akácon, nemes nyáron, diófán, eperfán vagy fűzőn. Fészkét fakoronában a korona szélén vagy alsó részén vízszintes ágvillához szövi. A … Olvass tovább
A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.