Törpesas

Jegyei

A törpesas (Hieraaetus pennatus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

A törpesas ölyv nagyságú madár, szárnyfesztávolsága 120 cm. Két színváltozata van, egyszínű sötétbarna vagy világos földbarna, ez utóbbi alsó fele csaknem teljesen fehér, szárnyhegyei feketék. Fehér vállfoltja van.

Röpte kissé imbolygó, a rétihéjákéra emlékeztető. A felhajtó légáramlatokat kihasználva csaknem egész nap a magasban vitorlázik.

Élőhelye

A törpesas élőhelye erdőkkel, mezőkkel és bozótosokkal tarkálló tájak. Magyarországon szórványosan költ. 

Szaporodása

A májusi költési időszakban az egyébként hallgatag madarak gyakran hallatják trillázó hangjukat a fészkelőhely környékén és ilyenkor figyelhetjük meg a hím látványos nászrepülését is.

A törpesas fán fészkel, május elején két tojást rak, ezeken a szülők felváltva kotlanak 30-35 napig. A két tojás ellenére többnyire csak egyetlen fióka nő fel a fészekaljból. A fiatal törpesas 35 napos korától kezdve mind többet verdes szárnyaival, 45 naposan már teljesen tollas, és kb. 55 napos korában, többnyire augusztusban, elhagyja a fészket.

Tápláléka

A törpesast erős ujjai és jól fejlett karmai is megkülönböztetik az ölyvektől. Táplálékát a gyíkoktól az üregi nyúlig és madarakig (galambok, fürj) részben a talajon, részben a levegőben zsákmányolja. A revírjébe tévedő más ragadozókat kemény légi harcok  során űzi el. Revírje egyébként rendkívül nagy, így a madár ritkán kerül a szemünk elé. A törpesasok szeptemberben vagy októberben hagyják el költőhelyüket (hazánkból augusztus végén, szeptember elején vonulnak el. A szavannákon vagy attól északabbra telelnek Afrikában, de áprilisban már hazatérnek költőhelyükre.

Képek

[nggallery id = 253]

Videó a törpesasról

Hang a törpesasról