Örvös légykapó

Jegyei

Az örvös légykapó (Ficedula albicollis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.

Testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolsága 22-25 centiméter, testtömege 12-16 gramm. A hím nagyon hasonlít a kormos légykapóra, a nyakán lévő fehér örv és a szárnyán és a homlokán lévő nagyobb folt különbözteti meg attól. A barnás színű tojót alig lehet megkülönböztetni a rokon faj tojójától.

Elterjedése

Az örvös légykapó közép-európai lomberdők jellegzetes fészkelő madara. Kisebb, elszigetelt állományait megtaláljuk a Balkán-félszigeten, Franciaországban, Svájc déli részén és a Balti-tenger egyik szigetén is. Európa északi, északnyugati részén rokon faja, a kormos légykapó helyettesíti. Kis-Ázsiában és a Kaukázusban is költ.

Fészkelőhelye

Az örvös légykapó tölgyesek és bükkösök gyakori fészkelője. Ritkábban elegyes erdőkben és öreg parkokban is költ.

Szaporodása

A Az örvös légykapó tojók az időjárástól függően május elején vagy közepén kezdik rakni a tojásokat. Török J. 1982-ben végzett pilisi vizsgálatai szerint a populációk 3-5%-a másodszor is költ.

Természetes vagy mesterséges fészekodúkban költenek. A hímek április végén foglalják el revírjüket, amelybe csak a fészekodú közvetlen környéke tartozik. (A légykapók revírfoglalása idején a szintén odúlakó gyakori énekesmadárfajok – a szén- és a kék cinegék – már tojásai-kon ülnek.) Korlátozott számú fész-kelési hely esetén gyakran előfordul, hogy a légykapók heves harcot vívnak egy-egy odúért a cinegékkel, és elűzik azokat.

A tojó május első napjaiban építi fűszálakból, kevés levélből, növényi rostokból álló fészkét. Rövid idő alatt, általában egy napon belül befejezi az építést.

Az örvös légykapó teljes fészekalja 5-7 tojásból áll. A költést korábban kezdő pároknál gyakoribbak a 6 és 7 (ritkán 8) tojásos fészekaljak, a később kezdőknél pedig a 4 és az 5 tojásosak. A ritka másod-költéskor 3-4 tojásnál nem raknak többet. (Az elsőéves tojók fészekalja általában kisebb, mint a két-három-éveseké.) Egy pilisi tölgyesben 1982-ben megvizsgált 99 fészekben átlag 5,1 tojás volt.

A tojó egyedül kotlik. A kotlás a harmadik vagy negyedik tojás lerakása után kezdődik, és 12-14 napig tart. A fiókák 14 napig tartózkodnak az odúban, és ezalatt mindkét szülő táplálja őket. Rossz időjárási viszonyok esetén a fiókanevelés 18 napig is elhúzódhat. A kirepülés után a fiókák az öreg madarakkal együtt elhagyják a fészek környékét, és más erdőrészekben keresik táplálékukat. Pilisi tölgyesekben a lerakott tojások 80-90%-ából fejlődött repülős fióka.

Táplálkozása

Az örvös légykapó speciális módon szerzi táplálékát. Gyakran megfigyelhetjük – különösen a költési időszak előtt és után –, amint ágcsúcsokon, bokrok tetején vagy kimagasló száraz gallyakon üldögél, és a levegőt figyeli. Ha észrevesz egy rovart, utánarepül, és a levegőben elkapja, majd újra visszaül eredeti figyelőhelyére.

Ez a jellegzetes táplálkozásmód a fiókanevelés időszakában háttérbe szorul. Az etetéshez szükséges rovar- és pókmennyiséget a cinegékhez hason-lóan főleg az ágakról, a levelekről és a talajról szedegeti össze.

A kis revírek miatt a táplálékát a revírjén kívüli területekről gyűjti. A fiókákat elsősorban a lombozatban élő pókokkal (zöld és aranyos karolópók), hernyókkal (molylepkék) és poloskákkal (zebra-mezeipoloska) eteti. Az örvös légykapó talajon ászkákat, iker szelvényeseket, csótányokat, csodás- és farkaspókokat fog. Kétszárnyúak és hártyásszárnyúak csak elvétve találhatók a fiókák táplálékában. (A költési időszak előtt és után gyakrabban fogyasztják az ez utóbbi két zsákmánycsoportba tartozó állatokat.)

Képek

[nggallery id = 185]

Videó az örvös légykapóról:

Hang az örvös légykapóról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!