Búbos pacsirta

Jegyei

A búbospacsirta (Galerida cristata) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.

A búbospacsirta testhossza 17–19 centiméter, a szárnyfesztávolsága 29–38 centiméter, a tömege 37–50 gramm. Valamivel nagyobb, mint a mezei pacsirta (Alauda arvensis), szürkésbarna alapszínű, hosszú, hegyes bóbitával, amely még lapítva is jól látható. A mezeivel összevetve kissé szürkésebb és sötétebb, mellén elmosódottabb a csíkozás. Hátsó szárnyszegélye nem világos és a szélső farktollai agyagbarnák, nem fehérek. Alsó szárnya és gyakran felső farkfedői is vörösbarnával árnyaltak. Csőre hosszú, hegyes, alsó éle egyenes.

Elterjedése

A búbos pacsirta Európa mérsékelt övi részén, Közép- és Belső-Ázsiában, valamint Észak-Afrika nagy részén fészkel.

Hazánkban is a gyakoribb madarak közé tartozik, az utóbbi években egyre gyakrabban megfigyelhető az új lakótelepekre való betelepülése is.

Fészkelőhelye

A búbos pacsirta nyílt, rövid füvű élőhelyektől kezdve a félmagas, kórós növényekkel benőtt területekig, parlagokon, füves ugaron, homokos területeken, ligetes helyeken, de akár trágyarakás, jószágállás, szemétdomb közvetlen szomszédságában is előfordul.

Alkalmazkodóképességének szélsőséges eseteiként említhetjük az épületek lapos tetején való fészkelést vagy a használatban levő villamossínek talpfái között két ízben is megfigyelt költését.

Szaporodása

A búbos pacsirta fészkelése április második felétől július közepéig tart. Évente kétszer költ.

Változatos élőhelyének megfelelően fészke az egyszerű, alig bélelt kis gödörtől kezdve a jól megépített, sok anyagot tartalmazó alkotmányig, igen sokféle típusú lehet. A kisebb talajmélyedésbe, nagy fűcsomó vagy sűrűbb növényállomány tövébe kapart fészekgödröt száraz fűvel, vékony dudvaszárakkal, esetenként tollal béleli.

A fészekalj legtöbbször 3-5, ritkán 6 tojásból áll. Csak a tojó kotlik. A hím közben kiemelkedő ponton vagy a levegőben énekel. A fiókák 12-13 nap alatt kelnek ki, mindkét szülő eteti őket.

A búbos pacsirta fiókák a 10-11. napon hagyják el a fészket, és 17-18 napos korban már jól repülnek. A család, főként a második költés után, a repülős kor elérését követően is, sokáig együtt marad.

Táplálkozása

Növényi és állati táplálékot egyaránt fogyaszt. Éves viszonylatban a kétféle táplálék kb. 50-60%-ban oszlik meg. (A téli hónapokban kizárólag növényi táplálékon él, a költési időben viszont az állati táplálék dominál.)

Gyakran az országutak mentén, az autók által elütött rovarokat szedi össze.

Őszi-téli időszakban gyakran láthatjuk jószágállások, trágyadombok dudvái (porcsin, laboda, paréj) magvait szedegetni, valamint gyomos, még szántatlan kukoricatarlókon, ahol tömegesen fordul elő a kakaslábfű.

Kemény téli időben – főleg nagy havazások után – teljesen a lakott helyekre húzódik, és az utak szélén, szemétdombokon, baromfiudvaron, nagyüzemi állattartó telepeken keresgél élelmet.

Vonulása

Állandó madarunk. A kisszámú gyűrűzés után csak három példány került meg, mind a megjelölés helyétől számított 10 km-en belül. Ennek alapján feltételezhető, hogy még kóborláson sem jár be nagyobb távolságokat. Nagy csapatokba télen sem verődik.

Képek

[nggallery id = 137]

Videó a búbospacsirtáról:

Hang a búbospacsirtáról:

Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is!