Zöld küllő - Európa madarai

Jegyei

A zöld küllő (Picus viridis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 41 centiméter, csőrhossza 4,5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter és a testtömege 180–200 gramm között van. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Mindkét nemnek piros fejfedője van. A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas.

Elterjedése

A zöld küllő egész Európában, Északnyugat-Afrikában, és Délnyugat-Ázsiában költ. Skandinávia északi részéről, Írországból, Korzikáról és Szardíniáról hiányzik.

Fészkelőhelye

A zöld küllő hegy- és sík vidéki ligeterdők, öreg tölgyesek, vén fákkal tarkított legelők, erdőszélek, ártéri erdők, idősebb fákból álló fasorok a legkedveltebb élőhelyei. Gyérített bükkösökben és egyéb elegyes, ritkásabb lomberdőkben, továbbá mezőgazdaságilag művelt területek között húzódó fasorokban, facsoportokban is megtelepszik, ha ott odúkészítésre alkalmas fák is vannak.

Szaporodása

A zöld küllő költőodúját már március végén kezdi vésni, de az csak április közepére készül el. Varga F. 1965. április 4-én, 1981. április 1-én és 8-án már csaknem kész odúikat találta meg a Medves hegység erdeiben.

A tojásrakás ideje változó, rendszerint április második felére esik, de akadnak korábbi, illetve későbbi költők is. 1967. május 8-án, száraz bükkfában 6, közvetlen kelés előtt álló tojásán kotlott a Zagyvaróna fölötti ligeterdőben. Évente egyszer költ.

A zöld küllő odúlakó. Költőodúját belülről korhadt fába, kiszáradt vastag ágba vagy száraz fába vési. Az odú talajtól mért magassága 2-16 m, mélysége 35-40 cm. Varga F. legtöbb odúját idős tölgy- vagy bükkfában találta, de szívesen fészkel más fában is (nyár, nyír, fűz, éger, gyümölcsfa stb.).

5-6, ritkán 7 tojását az odú véséséből visszamaradt faforgácstörmelékre rakja. A kotlás csak az utolsó tojás lerakása után kezdődik és 15-16 napig tart. A fiókák 20-22 napig tartózkodnak az odúban. A kisebb fiókákat ritkábban, a kirepülés előttieket már 6-12 percenként etetik. Kirepülés után kb. még két hétig etetik a fiókákat a szülők, ezután a család szétszóródik.

Táplálkozása

A zöld küllő fő táplálékai a hangyák, a különböző szúfélék, a korhadó fákban (tönkökben) élő lárvák és egyéb kéreg alatt élő rovarok. Gyakran tartózkodik a talajon is, ahol az ott élő rovarokat (elsősorban a hangyákat) szedi össze. Ősszel és télen magvakat is fogyaszt. Ez idő tájt egészen mély járatokat készít a hangyabolyokba, ahol a megdermedt hangyák után kutat.

Vonulása

A zöld küllő nem vonuló madár, de az őszi és téli időszakban elhagyja költőterületét. Ilyenkor lakott területekre is elkóborol, ahol főleg a szőlőkben, gyümölcsösökben és a fiatal erdőkben figyelhetők meg egyes példányai.