Jegyei
A kis héja (Accipiter brevipes) a madarak osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Legközelebbi rokonai közül hazánkban is honos a héja (Accipiter gentilis) és a karvaly (Accipiter nisus).
A testhossza 32–38 centiméter, szárnyfesztávolsága 65–75 centiméter; a hím testtömege 150–220 gramm, a tojóé 240–270 gramm.
Körülbelül 2 cm-rel hosszabb, mint a karvaly. A hímet a karvaly hímtől szürke (nem rozsdaszínű) pofái különböztetik meg. Az evezők hegyi része hímnél és tojónál egyaránt lényegesen sötétebb, mint a szárny többi része.
Élőhelye
A kis héja a déli, erdős területeken előforduló számos karvalyfaj egyike. Valószínűleg csak a földtörténitileg fiatabb időszakban vált ki a sikra alfajből, melynek elterjedési területe jóval délebbre csatlakozik a kishéjához. Ahol karvaly és kis héja azonos területein fordul elő, ott az előbbi kb. 1000 m felett a hegyvidéken vadászik, míg a kis héja a síkságok és a dombságok lakója. Hazánkban nagyon ritka fészkelő.
Szaporodása
A kis héja látványos nászrepülést végez. Víz közeli sűrű erdőkben általában tölgyfákra rakja gallyakból álló fészkét. Fészekalja 3–5 tojásból áll, a kotlási idő 29–30 napig tart. A kirepülési idő kb. 4–5 hét.
Tápláléka
A kis héja nagy magasságból csap le madarakból álló zsákmányára, a hím a fekete rigó, a tojó az örvös galamb nagyságú madarakat képes elejteni. Néha rágcsálókat is elkap. A kisebb madarak csapatban megtámadják, a nagyobb ragadozómadarak pedig néha zsákmányul ejtik.
Képek
[nggallery id = 249]
Videó a kis héjáról
Hang a kis héjáról
Kapcsolódó madarak
🌿 Könyvajánló
Szeretnél még többet megtudni a madarak lenyűgöző világáról? Fedezd fel ezeket a kiadványokat, és vidd haza a természet csodáit könyv formájában! 📖
