Barátcinege

Jegyei

A barátcinege (Poecile palustris) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű erdei madárfaj.

A barátcinege meglehetősen egyszerű kinézetű madár, főleg a közismert szén- és kékcinkével összehasonlítva. Háta, farka és szárnyai sötétebb, hasa és begye világosabb barna, fehér arcfoltját pedig tarkóig nyúló, fekete sapkája és torokcsíkja fogja közre.

Átlagos testhossza 11-12 centiméteres, testtömege 10-13 gramm, szárnyfesztávolsága pedig 18-20 centiméter körül mozog.

Elterjedése

A barátcinege Skandinávia és a Brit-szigetek északi részeit, a Pireneusi-félszi-getet, valamint Olaszország és Görögország legdélibb területeit kivéve, egész Európában elterjedt. Költ a Kaukázus egyes részein és az Altájtól Kelet-Ázsiáig terjedő területen.

Fészkelőhelye

A barátcinege bükk- és a tölgyerdők fészkelője. Kerüli a zárt fenyvest, az elegyes erdőkben viszont költ. Alkalmanként megtelepszik gyümölcsösben és városszéli kertben is. 

Szaporodása

A barátcinege néhány nappal korábban kezdi a költést, mint a szén- vagy a kék cinege. Az első tojásokat április elején rakják. Chernel másodköltést is említ e fajn, Vertse azonban 78 fészekaljat vizsgált meg, és egyszer sem tapasztalta ezt.

Természetes és mesterséges fészekodúkban vagy félig nyitott helyeken pl. rőzserakásban, fagyökerek között költ. A párok nagyobb revírt tartanak (1,5-2,5 ha), mint a szén- vagy a kék cinegék.

A tojó április elején egyedül építi mohából és szőrből álló fészkét. Kivételesen a hím is segíthet az építkezésben. A tojó 8-11 tojásos fészekalját 14-16 napig üli. Mindkét szülő etet. A 17-20 napig tartó fiókanevelés ideje alatt a család mintegy 15-20 ezer rovart és pókot pusztít el.

Táplálkozása

A szén- és a kék cinegéhez hasonlóan a barátcinege is a lombkoronaszintben keresi táplálékát. Ritkábban megfigyelhetjük, amint a talajon az avar között keresgél vagy a fák törzsén csipeget. Költési időszakban táplálékának 60-70%-át hernyók alkotják. Ezek közül is főleg az apróbb termetű fajokat, pl. a tölgyiloncát vagy a kis téliaraszolót fogyasztja. Sasvári a Pilisben végzett vizsgálatai során a hernyók mellett lószúnyogokat, kalitpókokat, ormányosbogarakat és poloskákat talált a fiókák táplálékában. Sok más madárhoz hasonlóan a barátcinege táplálékában is mindig felfedezhetők apróbb kövek, csigahéj vagy homok, ami a gyomortartalom aprózását, őrlését segíti elő.

Ősszel a rovarokon kívül magvakat és bogyós terméseket is fogyaszt. Télen vegyes cinegecsapatokban keresi élelmét. Kóborló csapatokban a három cinegefaj közül a legkisebb egyedszámban a barátcinegék fordulnak elő. Ősszel és télen sokszor megfigyelhető, hogy a csuszkákhoz hasonlóan elraktározza a magokat és a terméseket. A kéregrepedésekbe, ágvillákba, tuskók gyökerei közé vagy kövek alá eldugott magok pontos helyére nem emlékszik, de a téli szűkösebb táplálékellátottság fokozott keresésre készteti, és ilyenkor a legtöbb elrejtett magot újra fölfedezi és elfogyasztja.

Vonulása

A barátcinege állandó, illetve kóborló madár. Télen a párok együtt maradnak és költőterületüktől sem távolodnak messzire.

Képek

Videó a barátcinegéről:

Hang a barátcinegéről:

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close