Jegyei
A barátcinege (Poecile palustris) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű erdei madárfaj.
A barátcinege meglehetősen egyszerű kinézetű madár, főleg a közismert szén- és kékcinkével összehasonlítva. Háta, farka és szárnyai sötétebb, hasa és begye világosabb barna, fehér arcfoltját pedig tarkóig nyúló, fekete sapkája és torokcsíkja fogja közre.
Átlagos testhossza 11-12 centiméteres, testtömege 10-13 gramm, szárnyfesztávolsága pedig 18-20 centiméter körül mozog.
Elterjedése
A barátcinege Skandinávia és a Brit-szigetek északi részeit, a Pireneusi-félszi-getet, valamint Olaszország és Görögország legdélibb területeit kivéve, egész Európában elterjedt. Költ a Kaukázus egyes részein és az Altájtól Kelet-Ázsiáig terjedő területen.
Fészkelőhelye
A barátcinege bükk- és a tölgyerdők fészkelője. Kerüli a zárt fenyvest, az elegyes erdőkben viszont költ. Alkalmanként megtelepszik gyümölcsösben és városszéli kertben is.
Szaporodása
A barátcinege néhány nappal korábban kezdi a költést, mint a szén- vagy a kék cinege. Az első tojásokat április elején rakják. Chernel másodköltést is említ e fajn, Vertse azonban 78 fészekaljat vizsgált meg, és egyszer sem tapasztalta ezt.
Természetes és mesterséges fészekodúkban vagy félig nyitott helyeken pl. rőzserakásban, fagyökerek között költ. A párok nagyobb revírt tartanak (1,5-2,5 ha), mint a szén- vagy a kék cinegék.
A tojó április elején egyedül építi mohából és szőrből álló fészkét. Kivételesen a hím is segíthet az építkezésben. A tojó 8-11 tojásos fészekalját 14-16 napig üli. Mindkét szülő etet. A 17-20 napig tartó fiókanevelés ideje alatt a család mintegy 15-20 ezer rovart és pókot pusztít el.
Táplálkozása
A szén- és a kék cinegéhez hasonlóan a barátcinege is a lombkoronaszintben keresi táplálékát. Ritkábban megfigyelhetjük, amint a talajon az avar között keresgél vagy a fák törzsén csipeget. Költési időszakban táplálékának 60-70%-át hernyók alkotják. Ezek közül is főleg az apróbb termetű fajokat, pl. a tölgyiloncát vagy a kis téliaraszolót fogyasztja. Sasvári a Pilisben végzett vizsgálatai során a hernyók mellett lószúnyogokat, kalitpókokat, ormányosbogarakat és poloskákat talált a fiókák táplálékában. Sok más madárhoz hasonlóan a barátcinege táplálékában is mindig felfedezhetők apróbb kövek, csigahéj vagy homok, ami a gyomortartalom aprózását, őrlését segíti elő.
Ősszel a rovarokon kívül magvakat és bogyós terméseket is fogyaszt. Télen vegyes cinegecsapatokban keresi élelmét. Kóborló csapatokban a három cinegefaj közül a legkisebb egyedszámban a barátcinegék fordulnak elő. Ősszel és télen sokszor megfigyelhető, hogy a csuszkákhoz hasonlóan elraktározza a magokat és a terméseket. A kéregrepedésekbe, ágvillákba, tuskók gyökerei közé vagy kövek alá eldugott magok pontos helyére nem emlékszik, de a téli szűkösebb táplálékellátottság fokozott keresésre készteti, és ilyenkor a legtöbb elrejtett magot újra fölfedezi és elfogyasztja.
Vonulása
A barátcinege állandó, illetve kóborló madár. Télen a párok együtt maradnak és költőterületüktől sem távolodnak messzire.
Képek
