Kis lilik (Anser erythropus) - Európa madarai

Jegyei

A kis lilik (Anser erythropus) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Testhossza 53-66 centiméter, a szárnyfesztávolsága 120-135 centiméteres, testtömege 1600-2500 gramm. Hasonlít rokonára nagy lilikre (Anser albifrons). Mivel a legnagyobb kis lilikek is elérhetik egy kisebb nagy lilik méretét, ez nem biztos határozó bélyeg. Jellemző a rövid és magas fej, rövid és vöröses csőrrel. Feje és nyaka sötétszürke. Felső része sötétszürke, az alja világosabb. Farcsíkja, fara és alsó farkfedői fehérek. Szeme sötétbarna, csőre vörösessárga, lába élénk narancssárga. A szárny csúcsa a fark végét túlhaladja. Szemhéjának szélei élénk narancsszínűek. Szemeit már fiatal korában is sárga gyűrű veszi körül. A felnőtt madarak fehér homlokfoltja a csőrtől a szemek fölé nyúlik.

Élőhelye

A kis lilik Eurázsiában költ az északi erdőhatár közelében, télen délre vonul. A közeli rokon nagy liliknél valamivel délebbre, költőterületeik átfednek. Ahol mindkét faj előfordul, ott a nagy lilik a lapályokon, a kis lilik az utolsó hómezők közelében, a hegyekben, a sarki füzek és törpe nyírek között költ.
A Kárpát-medencében rendszeres vendég, néha áttelel. Tajgák, erdők, kopár tundrák, kisebb tavak, mocsarak közelében tartózkodik.

Szaporodása

A kis lilik mohával, később pehelytollakkal is bélelt fészkét többnyire hegyi tavak közelébe rakja. A fészket a talajon, kisebb mélyedésbe készíti növényi anyagokból, pehelytollakkal bélelve. Csak a tojó költ, a gúnár a közelben őrködik. A költési időszak május-júniusban van. A fészekalja 4-5 sárgásfehér tojásból áll, melyen 25-28 napig kotlik. A kislibák rögtön kikelés után nagyon ügyesen járnak, ha fenyegetve érzik magukat, a vízbe menekülnek. A szárazon gyorsan futnak a lejtőn felfelé, és sziklahasadékokba vagy a bozótosba bújnak el. Szülők közösen gondozzák az utódokat, melyek 6 hét után már repülnek. Ekkor a családok csapatokba verődnek.