Fogoly

Jegyei

A fogoly (Perdix perdix) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1987-ben „Az év madarává” választotta.

A fogoly testhossza 29-31, szárnyfesztávolsága 45-48 centiméter, testtömege 350-450 gramm. Csőrét csekély viaszhártya borítja, orrgödrei csupaszok, teste zömök. A csűdjének vértezése elől-hátul kétsoros. Tollazata a nem, kor, sőt a tájék szerint is eléggé különböző s ha nem is csillogó, de mégis kellemes benyomású. A vén fogoly kakas homloka, szemöldöksávja, torka és a fej oldalai világos rozsdaszínűek, a nyak eleje és oldala meg a begye hamvasszürke, finom, fekete harántvonalakkal hullámosan tarkítva; feje búbja barnás, sárgás szárfoltocskákkal; háta szürke, rozsdavörös harántszalagokkal, világos szárfoltokkal és finom, zegzugos vonalkákkal; alsó testének oldalai szürkék, vörösbarna harántfoltokkal, a has fehéres, közepén nagy, gesztenyebarna vagy rozsdabarna patkóval. A farktollai rozsdabarnák, a középső négy rozsdasárgás, szürkés és sötétbarna, finom csíkozással és apró foltozással. A farcsík a négy középső tollhoz hasonlószínű; alsó farkfedői rozsdasárgásak, barnán pettyezve; alsó szárnyfedői fehérek, nagy evezői feketésbarna alapon rozsdasárgás harántszalagokkal és foltokkal tarkítottak. A kis és középső szárnyfedők belső zászlója gesztenyevörös, középen pedig kirívó agyagsárgás-fehér, keskeny hosszanti szárfolt van. Szemei dióbarnák, a szeme körül lévő keskeny, csupasz gyűrű és a fül felé húzódó, háromszögletű csupasz rész vörös; csőre kékesszürke, lábai hamvaskékek vagy szaruszürkék. A fogoly tyúk kisebb, hasonlít a kakashoz, de kevésbé szép, patkója nem olyan nagy, fakóbb háta pedig sötétebb.

Elterjedése

A fogoly a Pireneusok és a mediterrán zóna vonalától a Baltikumig, Írországtól a Jenyiszej folyóig költ, a palearktikus faunaterület nyugati és középső részén. Az észak-amerikai prériken és Új-Zélandban betelepített populációk élnek.

Fészkelőhelye

A fogoly a természetes sztyeppkörnyezetben őshonos. A kisüzemi, erősen külterjes mezőgazdaság eredeti élőhelyénél sokszorta kedvezőbb környezetet alakított ki számára. Európai állomány viszonyainak korábbi alakulása feltűnően tükrözi ezt.

Magyarországon is az elgyomosodott, kezdetleges agrotechnikával művelt kisgazdaságok növénykultúrái voltak a legjellegzetesebb előfordulási helyei. Fészkét többnyire a jó búvóhelyet nyújtó árokszéleken, burgonya, lucerna vagy más kultúrnövények szegélyzónájában, kaszálókon, erdős-sztyeppjellegű réteken találjuk.

Szaporodása

Áprilisban, május elején teljes a fészekalja. Az időjárás vagy a gazdasági munkák következtében tönkrement fészekaljait augusztusig pótolja.

A fogoly jellegzetesen monogám faj, a párok kapcsolata gyakran életre szóló. Nyártól a fogolypár az évi szaporulatával csapatot alkot. Február végén, március elején a csapatok felbomlanak, átmenet nélkül történik meg az újabb párok kialakulása. Kísérletileg bizonyított, hogy az ivaréretté váló, egyéves példányok, mindenkor csak idegen csapatbeli madárral állnak párba. Így kizárt a testvérek közötti ivari kapcsolat. A párbaállás után azonnal elfoglalják a költőhelyet. A talajmélyedésbe kapart fészket a tojó készíti és száraz fűszálakkal béleli. A fészek védelmét a fedett, árnyékolt környezet szolgálja, amelynek kiterjedtségéhez igazodik a költőrevír határa is. A fészekalj 8-10, sőt nemritkán 15-20 tojásból áll. A kotlás 24-25 napig tart.

A fogoly az első tojást a fészek elkészültekor azonnal, a többit naponta, többnyire a délelőtti órákban rakja le. A kotlás az utolsó tojás lerakásakor kezdődik, így a fiókák is majdnem egyszerre, legfeljebb 15-20 órás eltéréssel kelnek ki.

Csak a tojó kotlik, a hím a fészek közelében őrködik. A kotlás előrehaladtával a tojó egyre jobban ragaszkodik a fészekhez, és gyakran rémület okozta sokkban rálapulva védi azt.

Tenyésztett fácánok gyakran helyezik fogolyfészekbe a tojásaikat. Ez a jelenség nagy valószínűséggel hozzájárul a fogoly szaporodásának gyakori sikertelenségéhez.

A fiókák felszáradásuk után elhagyják a fészket, és a szülők vezetésével tavaszig csapatot alkotva nyáron 5-6, télen legfeljebb 20-25 ha-os körzetben tartózkodnak.

Táplálkozása

A fogoly gyommagvakkal és kisebb mértékben zöld növényi részekkel táplálkozik. Ezt a táplálékot a nagyüzemi agrárkörnyezetben nem találja meg. A növekvő táplálékhiány az állomány romlásának egyik fő oka. A fiókák kéthetes korukig majdnem kizárólag apró rovarokat fogyasztanak.

Vonulása

A fogoly állandó madár, és kis kiterjedésű élőhelyéhez ragaszkodik. Kóborlásra csak tartósan válságos téli időjárás készteti, és ilyenkor rendszerint jelentős pusztulás és kényszerű szétszóródás, elszigetelődés fenyegeti.

Képek

[nggallery id = 229]

Videó a fogolyról

Hang a fogolyról

A fogoly hangja jellegzetes és könnyen felismerhető, különösen a hímek párzási időszakban kiadott hívó hangjai. A hím fogoly madár hangos, „kip-kip” hangokat ad ki, amelyek gyorsan ismétlődnek, és messzire hallatszanak a nyílt mezőkön. Ezeket a hangokat főként tavasszal hallhatjuk, amikor a hímek párt keresnek, vagy a területüket védik más hímektől.