Barát keselyű

Barát keselyű (Aegypius monachus)

A barát keselyű (másként: barátkeselyű) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjének, a vágómadárfélék (Accipitridae) családjának legtermetesebb eurázsiai dögevői közé tartozik. Az Aegypius nem egyetlen ma is élő faja; megjelenése komor, feketésbarna tollazata és hatalmas szárnyai miatt tekintélyt parancsoló jelenség.

Jegyei (azonosítás, megjelenés)

A barát keselyű szárnyfesztávolsága átlagosan 250 cm, de a 3 métert is elérheti. Színezete feketésbarna, feje és nyaka részben csupasz – ez a dögevő életmód higiéniai „eszköze”. Röpképe „deszkaszerű”: hosszú, egyenes szárnyain a kézevezőket ujj-szerűen szétterpeszti, ezzel segíti a feláramlásokon való emelkedést. Farka rövid, kissé háromszögletű, repülés közben a fejét enyhén behúzza. Erős, kampós csőre és masszív lábai a nagyobb húsdarabok tépésére alkalmasak.

Élőhelye és elterjedése

Elsősorban hegyvidéki, mozaikos erdős-sztyepp és cserjés élőhelyeket kedvel, ahol magas fák és tágas, termikekben gazdag völgyek váltakoznak. Sehol sem igazán gyakori; Európában több térségből csökkent az állománya, néhol eltűnt, máshol lassú visszatelepülés jelei láthatók. A faj bemutatása – még ha csak ritka vendégként is – természetvédelmi és ismeretterjesztési szempontból is fontos.

Szaporodása (fészkelés, költési ciklus)

A barát keselyű fán költ. Fészke monumentális: akár két méter széles és egy méter magas gally-rakás, amit a pár minden évben tataroz. Előfordul, hogy más nagytestű ragadozók – például párducok élőhelyein – az elhagyott fészkeket pihenőhelynek használják. A párok nem költenek minden évben. Költés esetén márciusban kezdik a kotlást; rendszerint egy tojást raknak. A szülők felváltva, nagy kitartással kb. 55 napig ülnek rajta, a fióka többnyire május elején kel ki. A gondoskodás példásan következetes: a szülők a begyükből itatva is táplálják a fiókát. A kirepülés általában augusztusban történik.

Tápláléka és viselkedése a döghöz

A barát keselyű specialista dögevő. A fakó keselyűtől eltérően a dögön az izomhúsra „szakosodott”: erős csőrével leszaggatja és lenyeli a bőrből tépett falatokat, a lenyelt szőrzetet később köpet formájában visszaöklendezi. Táplálékszerzéskor kiváló látására támaszkodik: nagy magasságban körözve figyeli a tájat, és ha tetemet észlel, összehúzott szárnyakkal, kinyújtott lábakkal gyors, zúgó süllyedéssel érkezik. Fészkeiben olykor üregi nyúl, mókus, gyík vagy teknős maradványai is előfordulnak – részben opportunista gyűjtésből, részben dögön található „vegyes” maradékokból.

Természetvédelmi érdekességek

A faj állományát a zavarás, a mérgezések, a táplálék-ellátottság és a fészkelőhelyek állapota egyaránt befolyásolja. Védelme kiemelt: a költőterületek nyugalma, a biztonságos táplálkozóhelyek és a felelős állattartási gyakorlat (pl. mérgek kerülése) kulcsfontosságú a hosszú távú megőrzéshez.

Gyors áttekintés

• Tudományos név: Aegypius monachus

• Család: Accipitridae (vágómadárfélék)

• Szárnyfesztávolság: 250–300 cm

• Élőhely: hegyvidéki, erdős-cserjés mozaik; ritka

• Költés: fán, óriási fészek; 1 tojás; 55 nap kotlás

• Táplálék: főként izomhús dögön; köpetben szőr

• Viselkedés: termikeken emelkedő, „deszkaszerű” röpkép

GYIK – Gyakori kérdések

Miben különbözik a barát keselyű a fakó keselyűtől?
A barát keselyű sötétebb, robusztusabb, és az izomhús kitépésére specializálódott; röpképe merevebb, „deszkaszerűbb”.

Mekkora fészket épít?
Akár 2 méter átmérőjű és 1 méter magas gallyfészket, amelyet évről évre felújít.

Mikor repül ki a fióka?
Általában augusztusban, a kikelést követő nyár végén.

Miért csupasz a feje és a nyaka?
A dögön való táplálkozás során így könnyebb tisztán tartani, csökken a tollak szennyeződésének és fertőződésének kockázata.

Képek

Videó a barát keselyűről

Hang a barátkeselyűről