Haris - Európa madarai

Jegyei

A haris(Crex crex) a madarak (Aves)osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.

Testhossza 27–30 centiméter, szárnyfesztávolsága 46–53 centiméter, és testtömege 135–200 gramm. Felső tollazata feketés, világosbarna szélekkel, ezért kissé pikkelyesnek tűnik. Hasalja fakó-barna, vörösesbarna csíkozással. Mellkasa, torka és feje oldalt galambszürke. Csőre rövid és erős, hogy fel tudja csipegetni a vetőmagokat és a gabonát. A haris fiókák egységesen feketés barnák, ami egy mezei madár esetében szokatlan.

Élőhelye

A haris élőhelye elsősorban a nedves, üde, savanyú talajú rétek. Nem kedveli a száraz, homokos, szikes talajokat. Tipikus élőhelye a harisnak a rekettyebokrokkal, facsoportokkal, fasorokkal tarkított rét. A vizenyős, félszáraz réteken kívül gabonaföldeken is fészkel.

Szaporodása

A poligám hímek rendszerint fűzbokrok közelében, magas kórós, gazos foltokban (csalán, sás, ernyősök) szólnak kitartóan és foglalnak revírt. A kiáltozó hímeket merőlegesen magasra tartott nyak- és fejtartás jellemzi. Ha tojó tart feléje, dürrögni kezd. Párzás előtt ajándékozó etetést végez.

A haris tojó maga rakja 12-15 cm átmérőjű fészkét. Gödröt kapar és abba építi fészkét meglehetősen magasra, fűszálakból, levelekből, száraz növényi részekből.

A haris fészekalja 7-10 tojás, de lehet 13 is. Csak a tojó kotlik. 15 nap múlva a fiókák egyszerre kelnek ki. A fiókák fészekhagyók, 4 hetes korukban már röpképesek, de teljes fejlettségüket csak 8 hetes korukra érik el.

Május végén, június elején teljes a fészekalja. A fiókák július közepén már röpképesek, de teljesen csak augusztusra fejlődnek ki.

Tápláléka

A haris főleg állati eredetű táplálékot fogyaszt, elsősorban szöcskét, bogarat, hangyát, szitakötőt, legyeket, fülbemászót, pókot, százlábút, csigát, gilisztát. Esetenként fiatal békát vagy kisemlőst is elfog. Növényi tápláléka fű-, gyom- és gabonamagvakból áll.