Ezüstlile

Jegyei

Az ezüstlile, más néven ujjaslile (Pluvialis squatarola) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a lilefélék (Charadriidae) családjába tartozó faj. Teste zömöknek tűnik, hasonlóan az aranyliléhez. Nyáron mélyfekete színű alsó testéről és fehéresszürke felsőtestéről ismerni meg a madarat. Télen a háta barnásszürke, homloka, pofája és alsóteste fehéres, melle barnásszürkén foltozott. Röpülés közben jól látszanak mindig meglévő hónaljtollai. Hangja dallamos, panaszosan csengő „kli-ülíí”.

Élőhelye

Az ezüstlille az aranylile költőterületétől északra, a zuzmós tundrán fészkel. Vonulás közben a közép-európai tengerpartokon és a szárazföld belsejében is megjelenik. Az ezüstlile hazánkban a leggyakrabban észlelt átvonuló lilefaj. Kavicsos folyópartokon, leeresztett halastavakon, szikes legelőkön, tarlókon látni. Vonulás közben kis csapatokban mozog, néha bíbicek, aranylilék, pajzsoscankók, apró partfutók vagy más partimadarak társaságában. Az április-májusi tavaszi vonulás kevéssé feltűnő, bár ilyenkor a madarak egy része már nászruháját viseli. Az augusztustól novemberig, néha decemberig tartó őszi vonulás idején már nyugalmi ruhás példányokat látni. A téli hónapokat a trópusi országok akár messze az Egyenlítőn túli homokos vagy köves tengerpartjain tölti.

Szaporodása

Az ezüstlile a hóolvadás után, június első felében jelennek meg a költőhelyeken, és nem sokkal később párzanak. A költések június utolsó harmadában már kezdődnek.

Tápláléka

Az ezüstlile északon főként rovarokkal táplálkozik, néha magvakkal is, a tengerparton rákokat, csigákat és kagylókat fogyaszt.

Képek

Videó az ezüstliléről:

Hang az ezüstliléről: