Jegyei
Az üstökösgém (Ardeola ralloides) a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába tartozó gázlómadár. Népies nevei: hajasgém, kontyosgém, hajaskócsag, sárgakócsag, galambkócsag, tyúkgém, vértesgém, selyemgém.
Élőhelye
Dél-Európától a Kaszpi-tengeren keresztül Afrikáig terjed. Szabad vízfelületű mocsaras, bokros folyóparton vagy szigeteken óvatos, rejtőzködő életet él. Hazánkban a Tisza ártéri erdeiben, halastavakon, mocsarakban költ rokon gémfajokkal vegyes telepeken.
Elterjedési területének északi részein vonuló, részben a Földközi-tenger medencéjében, illetve a trópusi Afrikában telel. Magyar gyűrűs példányokat Nigériából is jelentettek vissza.
Szaporodása
Ártéri erdőkben, fűzbokros mocsaraknál és nádasokban telepesen fészkel. Ágakból, avas nádszálakból álló fészkébe rakja 4-6 zöld tojását, melyeken 22-24 napig kotlik. Az első tojás lerakása után az egyik öreg madár rendszerint állandóan a fészken őrködik.
Ahol többen vannak együtt, külön “negyedet” alkotnak. A fészekből kiesett fiókák csőrükkel, karmaikkal és szárnyukkal kapaszkodva próbálnak visszajutni, és ez gyakrabban sikerül nekik, mint más gémfajok fiókáinak.
Tápláléka
Tavakban, mocsarakban és nádasokban keresi rovarokból, rákokból, apró halakból, békákból, kisemlősökből, férgekből, puhatestűekből álló táplálékát. A sekély vízben vadászik, ahol tollazata jól elrejti a sűrű növényzetben.
Képek
Videó az üstökésgémről:
Hang az üstökösgémről: