Jegyei
A kormosfejű cinege (Poecile montanus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű madárfaj, amely nagyon hasonlít a barátcinegére. A két fajt csak 1897-ben különítették el.
Alapvetően barnás színű, a háta sötétebb, hasa világosabb, szürkés. Feje tetején fekete sapka és torkán ugyanilyen színű sáv látható, amelyek világos arcfoltjait keretezik. A barátcinegétől nagyobb feje és a szárnyon látható matt terület különbözteti meg, illetve torokfoltja is nagyobb valamivel rokonáénál.
A nemek egyformák, bár a hím némileg nagyobb. A kormosfejű cinege tojójának átlagos testtömege 8-13 gramm, szemben a hím 10-14 grammjával. A madár hossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter körül mozog.
Elterjedése
Több alfajra különülve – Eurázsia déli részeinek kivételével – a Brit-szigetektől Japánig költ.
A kormosfejű cinege hazai fészkelését először Schmidt mutatta ki a Zempléni-hegységben, majd Győry is megtalálta fészkét a Kőszegi-hegységben, Velem határában . Esetleges fészkelésre utaló, tavaszi előfordulását jelezte ifj. Geréby és Moskát a Medves-fennsíkról és Varga a Börzsönyből. A Soproni-hegységben egész évben megfigyelhető.
Fészkelőhelye
A kormosfejű cinege hazánkban eddig korhadt törzsekben bővelkedő, idős luc-fenyvesben vagy luccal elegyes bükkösben találták meg fészkét. Feltételezhetően előfordul még korhadt nyírtörzsekben, gazdag, üde talajú fenyvesben, illetve fenyvesközeli, patak menti égeresben, esetleg égerlápon is.
Szaporodása
A kormosfejű cinege évente kétszer költ. Első fészekalja általában május elején teljes, második költésére júniusban kerül sor.
Lovassy szerint a kormosfejű cinege maga vájta odúban költ, amelynek kivésésében mindkét szülő részt vesz. A fészek általában 10-20 cm átmérőjű, lábon korhadt, puhafatörzsben készül (pl. nyír, rezgőnyár, éger, luc- vagy erdeifenyő), a talaj kö-zelében, max. 2 m magasan. Néha na-gyobb tuskóban is található. A külföldi irodalom kis fakopáncs odvában, mesterséges fészekodúban, sőt mókus, fenyőrigó, illetve ökörszem fészkében történt költésről is említést tesz. A vékony törzsekben kialakított odú mélysége 20-25 cm. Többnyire szűk, ezért a fészek sem lehet nagyon terjedelmes. Az aljzat faháncs, korhadék, kéreg- vagy levéltörmelék. Erre mohából, állati szőrökből, növényi szöszből épül fészek. 7-10 tojását naponta rakja le. A még nem teljes fészekaljat a tojó az odú elhagyása előtt fészekanyaggal betakarja. Két hétig kotlik, közben a hím táplálja.
A kormosfejű cinege fiókákat mindkét szülő eteti. 16-18 napig maradnak a fészekben. Kirepülésük után még jó ideig a költőrevírben tartózkodnak. Általában a második fészekalj kirepült fiókáival együtt indulnak el nyári kóborlásra, az öregek vezetésével.
Táplálkozása
A kormosfejű cinege rovartápláléka a fészkelőhely környéki erdőrész fafaj-összetételétől függ. Egyaránt fogyasztja a lomb- és a fenyőfafajokon élő rovarokat. Ezek lárváit a korhadt ágakból, törzsekből olykor harkálymódra kopácsolja ki. A vele könnyen összetéveszthető barátcinegével szemben a téli etetőn nem vagy legalábbis nagyon ritkán jelenik meg.
Képek
Videó a kormosfejű cinegéről:
Hang a kormosfejű cinegéről: