Kormosfejű cinege

Kormosfejű cinege

Jegyei

A kormosfejű cinege (Poecile montanus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó apró termetű madárfaj, amely nagyon hasonlít a barátcinegére. A két fajt csak 1897-ben különítették el.

Alapvetően barnás színű, a háta sötétebb, hasa világosabb, szürkés. Feje tetején fekete sapka és torkán ugyanilyen színű sáv látható, amelyek világos arcfoltjait keretezik. A barátcinegétől nagyobb feje és a szárnyon látható matt terület különbözteti meg, illetve torokfoltja is nagyobb valamivel rokonáénál.

A nemek egyformák, bár a hím némileg nagyobb. A kormosfejű cinege tojójának átlagos testtömege 8-13 gramm, szemben a hím 10-14 grammjával. A madár hossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter körül mozog.

Elterjedése

Több alfajra különülve – Eurázsia déli részeinek kivételével – a Brit-szigetektől Japánig költ.

A kormosfejű cinege hazai fészkelését először Schmidt mutatta ki a Zempléni-hegységben, majd Győry is megtalálta fészkét a Kőszegi-hegységben, Velem határában . Esetleges fészkelésre utaló, tavaszi előfordulását jelezte ifj. Geréby és Moskát a Medves-fennsíkról és Varga a Börzsönyből. A Soproni-hegységben egész évben megfigyelhető.

Fészkelőhelye

A kormosfejű cinege hazánkban eddig korhadt törzsekben bővelkedő, idős luc-fenyvesben vagy luccal elegyes bükkösben találták meg fészkét. Feltételezhetően előfordul még korhadt nyírtörzsekben, gazdag, üde talajú fenyvesben, illetve fenyvesközeli, patak menti égeresben, esetleg égerlápon is.

Szaporodása

A kormosfejű cinege évente kétszer költ. Első fészekalja általában május elején teljes, második költésére júniusban kerül sor.

Lovassy szerint a kormosfejű cinege maga vájta odúban költ, amelynek kivésésében mindkét szülő részt vesz. A fészek általában 10-20 cm átmérőjű, lábon korhadt, puhafatörzsben készül (pl. nyír, rezgőnyár, éger, luc- vagy erdeifenyő), a talaj kö-zelében, max. 2 m magasan. Néha na-gyobb tuskóban is található. A külföldi irodalom kis fakopáncs odvában, mesterséges fészekodúban, sőt mókus, fenyőrigó, illetve ökörszem fészkében történt költésről is említést tesz. A vékony törzsekben kialakított odú mélysége 20-25 cm. Többnyire szűk, ezért a fészek sem lehet nagyon terjedelmes. Az aljzat faháncs, korhadék, kéreg- vagy levéltörmelék. Erre mohából, állati szőrökből, növényi szöszből épül fészek. 7-10 tojását naponta rakja le. A még nem teljes fészekaljat a tojó az odú elhagyása előtt fészekanyaggal betakarja. Két hétig kotlik, közben a hím táplálja.

A kormosfejű cinege fiókákat mindkét szülő eteti. 16-18 napig maradnak a fészekben. Kirepülésük után még jó ideig a költőrevírben tartózkodnak. Általában a második fészekalj kirepült fiókáival együtt indulnak el nyári kóborlásra, az öregek vezetésével.

Táplálkozása

A kormosfejű cinege rovartápláléka a fészkelőhely környéki erdőrész fafaj-összetételétől függ. Egyaránt fogyasztja a lomb- és a fenyőfafajokon élő rovarokat. Ezek lárváit a korhadt ágakból, törzsekből olykor harkálymódra kopácsolja ki. A vele könnyen összetéveszthető barátcinegével szemben a téli etetőn nem vagy legalábbis nagyon ritkán jelenik meg.

Képek

Videó a kormosfejű cinegéről:

Hang a kormosfejű cinegéről:

 

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close