Kis hattyú

Jegyei

A kis hattyú (Cygnus columbianus) a madarak osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Több rendszerben két fajra bontják fel és csak az Amerikában élő fajra használják a Cygnus columbianus tudományos nevet. A fajt magyarul ilyenkor amerikai kis hattyúnak vagy tundrahattyúnak hívják.
Ebben az esetben az Eurázsia északi részén élő madarak tudományos neve Cygnus bewickii és magyarul ezeket hívják kis hattyúnak. A két fajt csőrük színe alapján lehet megkülönböztetni egymástól.

Élőhelye

A kis hattyú az erdőhatártól északra, a sarkvidéken költ, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is előfordul. Skandináviában az orosz területekre korlátozódik, és Izlandról és Grönlandról hiányzik.
Októberben és novemberben a legtöbb eurázsiai kis hattyú a Svédország déli részén az átvezető keskeny folyosón az Északi-tenger nyugati részébe vonul, tehát Írországba, Angliába és főleg a hollandiai Ussel-tó körüli területekre. Kemény teleken tovább vonul délnyugati irányba egészen Bretagne-ig, a visszaút március-áprilisban zajlik. Kisebb kis hattyú csoportok az Északi-tenger német partjain és a part közeli sekély tavakon telelnek át, egyes csoportok még mélyebben szétszóródnak a szárazföld belsejében. A Kárpát-medencében alkalmi vendég.
A kis hattyú költőterülete általában a fátlan, mocsaras, tavakkal tarkított tundra. Sekély, táplálékban gazdag édesvizű tavakon él, alkalmanként lagúnákban és folyótorkolatokban is előfordul.

Szaporodása

A kis hattyú is monogám, hosszú távú párkapcsolatban él. A hattyúcsalád egész télen összetart, és csak a visszavonulás során oszlik fel fokozatosan. A nász az északi költőterületeken zajlik. Nagyon hűséges fészkelőhelyéhez, gyakran visszatér az előző évi fészekhez. A fészek nagy halom növényi anyagból épül egy víz közeli kiemelkedésre, a kis hattyú előszeretettel fészkel kis szigeteken. Tundrák, kis tavak partján építi a környéken fellelhető növényi anyagokból. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 35 napig. A költési időszak kezdete május és június, röviddel a hóolvadás és a jégszakadás után, a kotlás időtartama 29-30 nap. Csak a tojó költ, míg a hím a közelben őrködik. Amikor a tojó napi étkezése, tisztálkodása és fürdőzése miatt leszáll a tojásokról, akkor a hím ráül a fészekaljra. Kotlani azonban nem tud, mert nincsen kotlófoltja. (A kotlófolt egy kopasz, toll nélküli folt a hason, melyhez a kotló madár a tojásait nyomja, hogy melengesse őket.) A pelyhes fiókák világosszürkék, mindkét szülő vezeti őket, és gyorsabban növekednek, mint más hattyúk fiókái. A fiókák 6 hét után repülnek ki. Augusztus közepén a kis hattyú sarkvidéki költőterületére majdnem átmenet nélkül érkezik meg a tél, és a hattyúnak délre kell vonulnia.

Tápláléka

A kis hattyú tápláléka vízinövények leveleiből és magvaiból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. A fejével víz alá bukva, tótágast állva keresi táplálékát. Hatalmas területre van szüksége, ahol nem tűr meg más hattyúcsaládot. Éjjel-nappal aktív. Vonuláskor szívesen megpihen elárasztott mezőkön, ahol füvet legel, és a víz színén úszó táplálékot is képes felvenni, ahogy a réce. Gyakran tapos az iszapban, és eközben táplálékrészecskéket szabadít fel. Nem olyan szigorú vegetáriánus, mint a többi hattyú, olykor nagy számban fogyaszt vékony héjú kagylókat és csigákat is.

Képek:

Videó a kis hattyúról:

Hang a kis hattyúról:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close