Barkós cinege

Jegyei

A barkós cinege (Panurus biarmicus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Panuridae családjába és a Panurus nembe tartozó egyetlen faja.

Testhossza 17 centiméter, testtömege 14–16 gramm. A hím hátoldala és farka sárgásbarna, feje világosszürke, barkója és alsó farokfedői feketék. Szeme élénk borostyánsárga. A fiatalokhoz hasonlóan a tojónak sincsen barkója, és világosabb árnyalatú, mint a hím.

Elterjedése

Közép- és Dél-Európától Kis-Ázsián és Közép-Ázsián át egészen Japánig terjed költő területe. Magyarországtól nyugatra és északra szórványos, tőlünk keletre gyakoribb.

A barkós cinege hazánkban viszonylag sok helyen él, különösen az Alföldön, ahol még kisebb nádasokban is megtelepszik.

Fészkelőhelye

A barkós cinege természetes mocsarakban, nagy tavak nádasaiban, halastavak nádszegélyeiben, benádasodott nagyobb kubikgödrökben, morotvákban, ártereken egyaránt fészkel. Kedveli a tiszta és a gyékénnyel kevert nádasokat, de sekély vizű sztyepptavunk, a Fertő tó 6-8 km széles nádövében inkább a keskenylevelű gyékénnyel tarkított belső tavak környékén költ. Ezek a természetes partszegélytől és a nyílt víztől is távol esnek, gyékénymezőikből soha nem aratott nádcsóvák magasodnak, melyeknek szinte áthatolhatatlan kötegei e faj számára megfelelő fészkelési lehetőséget nyújtanak.

Szaporodása

Március végétől július közepéig tart fészkelése. Kétszer, háromszor, igen ritkán négyszer költ.

A barkós cinege fészkét nem gyékény- vagy nádszálakra szövi, mint egyes nádi-poszáta fajok, hanem valamilyen alapra, pl. víz felszínére nyúló magas zsombékra, avas nádtövek belső torzsaira építi. Ez utóbbi esetben a fészek víztükörtől mért magassága 30-40 cm, de máskor jóval több is lehet. Igen gyakran fészkel a varsababák kontyában is.

Revírje nem nagy. Előfordul, hogy 100 m-es sugarú körben 2, esetenként 3 pár is megtelepszik.

A barkós cinege első fészekalja 5-7, ritkán ennél is több tojásból áll. A másod-, illetve harmadköltéskor viszont csak 4-6 tojást rak. A hím és a tojó felváltva kotlik. A fiókák 12-13 nap múlva kelnek ki, és 9-10 napos korukig tartózkodnak a fészekben. A 12. naptól tudnak repülni. Hamarosan szétszélednek, és más családból származó fiatalokkal együtt, csapatokba verődve kóborolnak a nádasban. Ősszel és télen 70-80 példányból álló csapatokat is megfigyelhetünk. Ekkor már az utolsó költésből fölnevelt fiatalokkal együtt az öregek is csatlakoznak hozzájuk

Táplálkozása

A barkós cinege tavasszal és nyáron rovarokat, ősszel és télen viszont a nádi bagolylepkék lárváit, illetve nád- és gyékénymagvakat fogyaszt. Ez utóbbiakat nemcsak a gyékénybuzogányra vagy a nádbugára kapaszkodva szerzi meg, hanem a nádasban levő jégről és a hóról is szedegeti. A lékek körüli jégen is gyakran keresgél, mert ott a nedves jégen jól megtapadnak és összegyűlnek a szél által hordott magvak.

Vonulása

A barkós cinege állandó madarunk. Télen kisebb-nagyobb csapatokba verődve kóborol a mocsarakban és más parti élőhelyek nádasaiban. Olykor az ide húzódó kék cinegék és függőcinegék társaságához csatlakozik. Viszonylagos területhűség jellemző rá, noha esetenként nagyobb távolságokra is elkóborol.

Képek

Videó a barkóscinegéről:

Hang a barkóscinegéről:

 

 

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close