Background Image

Az év madara 2015-ben a búbosbanka

Home  /  Egyéb  /  Az év madara 2015-ben a búbosbanka

Az év madara 2015-ben a búbosbanka

március 7, 2015      In Egyéb No Comments

Jegyei

A búbos banka (Upupa epops) a madarak osztályának a szarvascsőrűmadár-alakúak (Bucerotiformes) rendjéhez tartozó a bankafélék (Upupidae) családjába tartozó Upupa nem egyetlen faja. Népies neve fostos bugybóka. Röpte hullámvonalú, lepkeszerű. A levegőben fekete-fehéren keresztcsíkoltnak tűnik. Bóbitáját repülés közben felmereszti, de egyébként is sűrűn mozgatja.

Élőhelye

A búbosbanka élőhelye félsivatagok, füves puszták, erdős sztyepek, legelőterületek, nagy gyümölcsösök, kultúrtájak. Az Alpoktól északra fekvő területekre valószínűleg a középkorban, a legeltetett juhnyájak és marhacsordák nyomán vándorolt be. A haszonerdők terjedése, a gyümölcsösökben az öreg fák kivágása és a műtrágyázás századunkban ismét dél felé szorította. A Földközi-tenger medencéjében, ahol még ma is nagy területeken legeltetnek, gyakori madár. Hazánkban, különösen az alföldi tanyák, falvak és hodályok környékén, mindenütt előfordul. A búbosbanka pusztai madár, nem a vízben, hanem a homokban fürdik. Természetes tápláléka mellett vízre nincs szüksége.

Szaporodása

Tavasszal egész nap hallani a hímek messzire hangzó “up-up-up” kiáltását, amelyről a búbosbanka tudományos nevét kapta. Hangadás közben tollait a torkán felborzolja, gyengén nyitott csőrét a melléhez szorítja. A búbosbanka körülbelül június végéig hallatja hanját. A párok odúban költenek. Korhadt, öreg fák belsejében éppen úgy megtelepednek, mint hodályokban, pajtákban, ólak padlásain, farakások között. Fában szegény vidékeken sziklarepedésekben, kőfalak üregeiben vagy kutakban is megtalálni a búbosbankát. Költ kőrakásokban és löszfalak üregeiben is. Találtak már kotló bubósbankát porladó lókoponyában is. Odúját gyakran éveken át használja, néha növényi szálakkal, száraz levelekkel ki is béleli. Költési ideje délen márciusban, Közép-Európa nyugati felén május derekán, hazánkban néha április végén kezdődik. Kezdetben csak a tojó kotlik, és a hím eteti, de a kotlási idő vége felé a hím néha felváltja párját. A fiókák 16-18 nap alatt kelnek ki, testüket ritkásan nőtt hosszú piheszálak fedik. A fiókák és a kotló tojó fartőmirigyei a költési időben bűzös váladékot termelnek, a kicsinyek az odúba hatoló ellenséget jól célzott, bűzös ürülékkel fogadják. A fiókák 22-24 napig maradnak az üregben, szüleik rovarokkal etetik őket. Kirepülés után a család még együtt marad, amíg a fiatalok teljesen önálló válnak.

Tápláléka

A búbosbanka tápláléka rovarok, egyenesszárnyúak, sok lótücsük, giliszták. A zsákmányt feldarabolja, a levegőbe dobja, és olyan ügyesen kapja el, hogy éppen hosszú végével pottyan a madár nyelv nélküli torkába.

Érdekességek

A búbosbanka rokonai, a kúszó bankafélék és a szarvascsőrű-félék családjai a trópusokon honosak. Nemcsak élőhelyét, hanem életmódját és szokásait is tekintve nagyon eltér a rokonaitól. Csak neki van mozgatható tollbóbitája, és szemben a kuszó bankákkal és a szarvascsőrű madarakkal a búbosbanka főként a talajon mozog. Ahol nagyon elszaporodtak a seregélyek, ott az odúhiány miatt nagy konkurenciát jelentenek a búbosbanka számára.

Képek

Videók a búbos bankáról

Az MME videója:

Egy másik videó a búbos bankáról:

Hang a búbos bankáról:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close